Élethossziglan tartó tanulás

Mely alapelvek határozzák meg az Európai Unió oktatáspolitikáját, illetve mit tartalmaz az EU oktatásügyi cselekvési programja?

Az Európai Unió amikor elhatározta, hogy a világ leggyorsabban fejlődő régiójává kíván válni, akkor egyben arról is döntött, vagy inkább helyesebben azt mondhatnánk, tudomásul vette, hogy az elkövetkező időszak a tudásalapú társadalom korszaka lesz. Azt a helyzetet, amelyben korábban az oktatásnak nem volt igazán jelentős szerepe az Európai Unió országai közti harmonizáció területén, felváltotta egy új időszak, amelyben felismerték ennek a fontosságát. Ez azt jelenti, hogy az Európai Unió országai közösségi célokat tűztek ki maguk elé, egyébként erre kell nekünk is a nemzeti stratégiánkat és politikánkat építeni. Ennek során szakemberek kidolgozzák azt a mérési rendszert, az indikátoroknak azt a rendszerét is, amellyel mérhető az egyes oktatási rendszerek tényleges teljesítménye. A közösségi célok három fontos elemet tartalmaznak. Az alapvető feltételek közé tartozik, hogy az oktatási rendszer jó minőségű képzést nyújtson, ezenkívül vonzónak és nyitottnak kell lennie az oktatás szereplői, a diákok számára. Mivel azonban manapság gyakran beszélünk az egész életen át tartó tanulásról, az oktatás szereplői sorába léptek a felnőttek is. Számukra is vonzóvá és nyitottá kell tenni az oktatást. Az oktatási rendszernek olyan készségekkel és ismeretekkel kell ellátnia a tanulókat, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy boldoguljanak az életben.A tudásalapú társadalom megköveteli polgáraitól az élethosszig tartó tanulást és művelődést. Adottnak látja-e a folyamatos önképzés feltételeit?

Sajnos, rengeteget kell még tenni. Az életen át tartó tanulásnak még nincsenek meg sem az intézményi, sem a személyi feltételei. Azok a személyek, akik valóban képezni szeretnék magukat, olcsón, állami támogatások igénybevételével nem nagyon jutatnak hozzá képzési lehetőségekhez. Sok esetben azonban a társadalom tagjaiból is hiányzik a szükséges hajtóerő, mely a tanulásra, a folyamatos önképzésre és a művelődésre ösztönözné őket. Az a PISA-jelentés, amely az OECD-tagállamok lakossága körében 2000-ben végzett vizsgálatok eredményeit tartalmazza, azt mutatja, hogy Magyarország nagyon hátul helyezkedik el az emberek olvasáskészsége és szövegértési képessége alapján felállított Európai rangsorban. Márpedig aki nem képes 21. századi értelemben olvasni, tehát egy szöveg tartalmát felfogni, a szöveget visszaadni és kritikailag viszonyulni hozzá, az képtelen tanulni, arra, hogy mindig újabb és újabb ismereteket sajátítson el. Az oktatási rendszer reformjának elsősorban a diákok terhelési szintjének a csökkenését kell eredményeznie, hiszen jelenleg az iskolák növendékei hihetetlenül túlterheltek. Miközben a gyerekek túlterheltek, olyan ismeretek tömkelegét sajátíttatják el velük, amelyekre igazából semmi szükségük nem lehet az életük során. A tanulók tudását csak úgy lehet igazán hatékonyan növelni, ha az iskolákban tanulni is megtanítják a gyerekeket. Az európai oktatáspolitikai szakemberek által megfogalmazott célok sorában kiemelt helyen szerepel a tanulás és művelődés mindenki számára elérhetővé tétele. A gyakorlatban hogyan valósul meg mindez, hogyan lehetséges garantálni a művelődéshez való alapvető jogot?

A tanulás hozzáférhetőségét mára legtöbb országban valóban garantálják az iskoláskorúak számára, tehát nem is ezzel van feltétlenül probléma. Hiszen Magyarországon is már 1996-ban megszületett az a törvény, amely a 16 éves kor helyett a 18 éves kort jelölte ki a tankötelezettség felső határául, és ezzel párhuzamosan garantálta a tanulás hozzáférhetőségét is. A kérdés sokkal inkább az, hogy olyan oktatási rendszerben vesznek-e részt az iskolaköteles fiatalok, amely megtanítja őket tanulni, vagy olyanban, amely gyakorlatilag ezt a képességet kiöli belőlük. A PISA-jelentésekből kiolvasható, hogy nemcsak a felnőtt lakosság körében nagyon alacsony az olvasási és szövegértési készség Magyarországon, hanem a 15 évesek korosztályéban is; nekik nagyon nagy szükségük lenne arra, hogy iskolai tanulmányaik befejeztével, felnőtt korukban is folyamatosan képezzék magukat.

Hogyan lehetne a fiatalok számára vonzóbbá tenni a művelődést, illetve emelni az oktatás színvonalát?

Nagyon összetett feladat ez, az egyik legfontosabb lépés ennek érdekében a pedagógusok anyagi megbecsülésének a növelése. Másrészt az egész oktatási rendszer jelentős átalakítására van szükség. A diákok számára vonzó képzési rendszert elsősorban az jelentené, ha a tanulás során lehetőség nyílna a különféle ismeretek és készségek játékos elsajátítására is. A jövőben el kell érni, hogy a tanulás elsősorban ne a lexikális ismeretek bebiflázását jelentse a tanulók számára. Ehhez azonban egy olyan oktatási rendszerre van szükség, mely a tanároktól is másféle, az eddigiektől eltérő munkát követel.A csatlakozás után mennyiben számít majd az új tagállamok belügyének a saját oktatási rendszerük, illetve milyen mértékben szól bele az unió a tagországok oktatásügyének irányításába?

Az Európai Unió direkt módon nem szól bele a tagállamok oktatásügyébe. A nemzeti stratégiák részben eltérhetnek egymástól, de minden tagországnak alapvető érdeke, hogy harmonizálja a saját oktatási rendszerét a többi uniós társ oktatási rendszerével. Erre egyebek mellett azért van szükség, mert a képzési rendszer átjárhatósága rendkívüli lehetőségeket jelent a fiatalok számára. Ha például a magyarországi felsőoktatási rendszer nem tenné lehetővé a hallgatók számára, hogy külföldi egyetemeket látogathassanak, azzal elsősorban ők, a magyar egyetemisták veszítenének, nem a nyugat-európai diákság. A tagjelölt országoknak ezért érdekükben áll növelni állampolgáraik mozgásszabadságát, lehetőségeit azzal, hogy harmonizálják oktatási rendszerüket az uniós és irányokkal. Megítélése szerint milyen szerep hárul a jövőben az oktatásra az EU-ban?

Természetesen egyre nagyobb; az élethossziglan tartó tanulás követelményének megfogalmazásán túl egyre inkább eljutunk oda, hogy ennek az intézményrendszeréről, feltételeiről és a közoktatásra való visszahatásáról is a konkrétumok szintjén beszélhetünk.