Elég lehet-e a Szövetségnek a parlamentbe jutáshoz a mostani választási eredmény?

Tóth Barnabás Felicián politikai elemző szerint a Szövetség jól teljesített a megyei szinten, a bekerült 54 képviselő az elmúlt másfél évtized legjobb eredménye a magyar választókat megszólító pártok körében. „Különösen erősen teljesített a Szövetség a Lévai, a Rimaszombati és a Tőketerebesi járásban, ahol 2001 óta ez a legjobb eredménye a szlovákiai magyar pártpolitikának” – mondta az elemző, de hozzátette, az ellenpont Pozsony megye, ahol 2013-hoz és 2017-hez képest tovább gyengült a magyar pártok képviselete.A szakértő szerint a települési önkormányzati választáson már vegyesebb a kép. Rámutatott, a Szövetségnek sikert jelent, hogy Ipolyságon a jelöltje meg tudta szerezni a polgármesteri tisztséget, ahogy Galántán is nyerni tudott a párt által támogatott jelölt. „Érsekújvárban viszont nem lesz a Szövetségnek városi képviselője, Szepsi és Ógyalla visszahódítása nem sikerült. Kínos a komáromi kudarc, hiába fektetett rengeteg erőforrást a Szövetség a kampányba, Bauer Ildikó polgármesterjelölt és valószínűleg a párt képviselőjelöltjei is a Szövetség komáromi támogatottsága alatt teljesítettek” – mondta az elemző. Tóth szerint Komárom és mellette Nagykapos, Nagymegyer és Gúta példája is azt mutatja, hogy a Szövetségnek van még mit dolgoznia azon, hogy a helyi magyar politikai eliteket integrálja. Ezekben az esetekben ugyanis a Szövetség jelöltjei nem tudták megszerezni vagy megtartani a városvezetői pozíciót.

Lesz-e ebből parlament?

Grigorij Mesežnikov politológus lapunknak ugyancsak arról beszélt, a mostani választás a Szövetség számára sikerként értékelhető, amely a magyar politikai szubjektumnak a regionális politikában való erős szerepét mutatja. A szakértő szerint a párt számára a következő megmérettetés a parlamenti választás lesz, ahol azonban nagyon más a választási rendszer. Mesežnikov szerint a Szövetség előnyére válhat, hogy jelenleg is jól körülhatárolható politikai szereplő, nem merül fel, hogy beolvadna valamilyen másik pártba, míg a szlovák szubjektumok ebben a tekintetben instabilabbak. „A Szövetségben magában azonban különböző nézetek vannak jelen az olyan kérdésekkel kapcsolatban, mint a magyarországi helyzet, az Orbán Viktorhoz való viszony, vagy az orosz–ukrán háború, amit meg kell majd valahogy oldaniuk, ha nem akarják, hogy a választókat az ilyen belső konfliktusok elriasszák” – magyarázta Mesežnikov.

A választói bázis

Martin Slosiarik, a Focus közvéleménykutató-ügynökség igazgatója a Expres rádióban arról beszélt, a Szövetség is azon pártok közé tartozik, amelynek erős regionális struktúrái vannak. „Ezért aztán nem meglepő a Szövetség eredménye sem” – mondta. Szerinte mindezt azzal együtt sikerült a elérniük, hogy a Szövetségen belül konfliktus alakult ki Berényi Józsefnek a Nagyszombat megye elnöki tisztségéért való indítása körül. Ugyanakkor Slosiarik úgy látja, fontos szerepet játszott, hogy a magyar szavazatok nem oszlottak szét. Az elemző azonban rámutat, a Szövetség kifejezetten a magyar szavazókra számíthat, hiszen nincs már benne az olyan polgári elv, amelyet egykor a Híd próbált képviselni és amely más nemzetiségű választókat is megszólíthat. „Amit pedig mi hosszabb ideje a felmérésekben látunk az az, hogy a magyar választók egy része fokozatosan elhagyja az etnikai szavazás elvét. Ami azt jelenti, hogy szlovák pártokat is választanak” – mondta. Hozzátette, ha a parlamenti választás során országosan magas a részvétel, akkor ezzel együtt csökken annak a valószínűsége, hogy a Szövetség át tudja lépni a törvényhozásba jutáshoz szükséges öt százalékos küszöböt. „A magyaroknak tehát egy országos választás során jelentős mobilizációt kell elérniük, ami azt jelenti, hogy a választóik részvételi aránya magasabb kell legyen, mint az országos átlag” – magyarázta a kutató.

Itt érdemes megemlíteni, hogy a 2020-as parlamenti választás során a Focus által készített exit poll szerint a magyaroknak még 50 százaléka az MKÖ-re (MKP, Összefogás, Magyar Fórum), 20,4 százaléka a Hídra, de már 10,1 százaléka az OĽaNO-ra szavazott. A többi szlovák párt a magyar választók körében 5 százalék alatti eredményt ért el: például a Smer 4,6 százalékot, a PS/Spolu 2,3 százalékot. Összességében a magyarok 29,7 százaléka erősítette szavazatával valamelyik szlovák pártot.

A magyar média hatása

Václav Hřích, az AKO közvélemény-kutató ügynökség vezetője a közmédia műsorában arról beszélt, a Szövetségnek a szombati választáson elért eredményeit nehéz a parlamenti voksoláson való sikerré alakítani. „Az önkormányzati politikában általában a helyben jól ismert személyeket választjuk. Az is fontos, hogy elégedettek legyünk vele, bízzunk benne, ezért szavazunk rá. Nem mindig foglalkozunk vele, hogy melyik politikai párt színeiben indul. Az országos politika tekintetében az adatokból azonban azt látjuk, hogy a magyar válaszók nagyon nagy része nem tudja, kire szavazzon. Ezt a dilemmát aztán többségükben úgy oldják fel, hogy nem mennek el szavazni” – mondta Hřích. Hozzátette, azon a magyaroknak, akik mégis az urnákhoz járulnak, a fele szlovák pártra szavaz és csak a maradék voksol a Szövetségre, esetleg a Magyar Fórumra. Hřích szerint ez azt is jelentheti, a magyar választók már kevesebb jelentőséget tulajdonítanak annak, hogy országos szinten is megjelenjen az adott nemzetiség jogainak a képviselete. Úgy látja, ebben szerepet játszhat az is, hogy a Szövetségben egyesült, a magyar választókat megszólító pártok egy viharos időszakot tudnak maguk mögött. „Ezalatt pedig a választóik más pártokat is megszoktak” – tette hozzá azzal, főleg a fiatalabb szlovákiai magyarok számára nem annyira központi elem a nemzetiségi kérdés. Hřích szerint ebben szerepet játszhatnak a fiatalok médiafogyasztási szokásai. „Elsősorban az internetről tájékozódnak, ami pedig másféle színezettséget mutat, mint azon médiumok kínálata, melyeket a déli határ másik oldaláról sugároznak és amelyek közel mindegyikét a magyar kormány irányítja” – véli az elemző, és rámutat, a magyar kormánymédia igyekszik a magyar pártok választásának fontosságát hangsúlyozni. „De a fiatalokra ez annyira nem hat” – tette hozzá.

A közmédia műsorában Juraj Marušiak, a Szlovák Tudományos Akadémia (SAV) Politikai Tudományok Intézetének politológusa pedig arról beszélt, a magyar politikai képviselet számára további nehézséget jelent, hogy a Magyarországon egyetemet végzett szlovákiai magyar fiatalok gyakran nem térnek haza, nem vesznek részt az itteni közéletben.