<p>A Facebook ugyan még továbbra sem az elsődleges hírforrás az emberek számára, ám az elmúlt évtizedben elképesztő hatása lett a közéletre. S népszerűségének növekedésével párhuzamosan az itt terjedő álhírek egyre nagyobb teret nyertek: befolyásolják az embereket és a politikát, és egyre nagyobb kihívást jelentenek az igazi sajtónak.</p>
Egyre veszélyesebbek lesznek az álhírek
Az álhírek hatása az egyik legfőbb tényezővé vált a tavalyi év kiemelkedő világpolitikai eseményeinek, Donald Trump amerikai elnökké választása és a brexit értékelésében. Elsősorban Trump kapcsán cikkezett arról a világsajtó, hogy a közösségi médiában terjedő, már-már tömeggyártásban készülő, hamis hírek hozhatták helyzetbe a milliárdost. A Stanford és a New York-i Egyetem új kutatása szerint ez azért nem teljesen van így, több ok miatt is. Egyrészt a közösségi média még az Egyesült Államokban is kevésbé fontos, mint a továbbra is domináns televízió, és csak az amerikaiak 14 százaléka tekintette legfontosabb hírforrásának a választásokkal kapcsolatban. Másrészt az álhírek hatása, annak ellenére, hogy nagyon sokan elhiszik őket, sokkal kisebb, mint egy átlagos tévéreklámé.
Álhírek aranykora
Ugyanakkor mindez nem jelenti azt, hogy az álhírek ne lennének hatásosak és veszélyesek. Ezekkel elsősorban az a baj, hogy a közösségi média roppant termékeny talaj az ilyen hírek számára. Az álhírek, a rágalmak, a becsületsértések pillanatok alatt elterjednek, és mire a tényfeltárás megtörténik, a cáfolat elkészül, a figyelmeztetés megjelenik, addigra a rémhírterjesztők már behozhatatlan előnyre tettek szert. A Buzzfeed és az Ipsos tavaly decemberi, nagy mintán készült felmérésének eredményeiből ugyanis kiderült, azok között, akik számára a Facebook az elsődleges hírforrás 83 százalék azoknak az aránya, akik elhitték az álhíreket. Ez pedig már a nagy techcégeket, a Facebookot és a Google-t, valamint több médiavállalatot sarkallt összefogásra Európában, ahol idén a szélsőségek előretörése szempontjából több fontos választás is lesz, Franciaországban és Németországban. Franciaországban a két technológiai mamutcég az AFP hírügynökséggel, hírtelevíziókkal és napilapokkal vesz részt a Cross Check nevű akcióban, Németországban pedig a Facebook a Correctiv oknyomozó irodával együttműködve ellenőrzi a felhasználók által álhírként bejelentett közléseknek egy részét.
Nálunk nem szűrnek
Szlovákiában egyelőre nem működik ilyen szűrő, és részben a közösségi médiának, illetve az álhíreknek köszönhető, erősödik az országban a szélsőségesség, és hogy Marián Kotleba pártja, a ĽSNS tavaly tavasszal a parlamentbe került. Kotlebáék kommunikációja jó részben ezekre az álhírekre épül, melyeket a párt nem hivatalos, elsősorban szimpatizánsaik által működtetett csatornáikon terjesztenek. Nagyon jó példa erre az az állítólagos felmérés, melyet egy „Uniknuté dokumenty” (Kiszivárgott dokumentumok) nevű Facebook-oldal kezdett terjeszteni.
Egy kamufelmérés
A „kiszivárgott felmérést” állítólag egy öt csillaggal jelölt ügynökség készítette – nevüket az oldal „jogi problémákra” hivatkozva nem közölte. Az álkutatás eredményei szerint Kotleba pártja már a legnépszerűbb Szlovákiában, 22,6 százalékkal, második helyre szorítva ezzel a Smert, mely 19,8 százalékon áll. Az egészet az teszi megtévesztővé, hogy a többi párt támogatása az álfelmérésben ugyanolyan nagyságrendű, mint a többiben. A rövid hírecske még azt is közli, hogy a felmérést február 1-je és 3-a között készítették 1069 válaszadó megkérdezésével. Ennyi adat elég is volt a Facebook népének ahhoz, hogy osztani kezdjék a felmérést, és maradéktalanul elhiggyék, ami szerepel benne.
Pedig a hír egyértelműen kamu. Ahogy a Denník N megjegyzi, egy valódi ügynökségnek nem lenne oka titkolni a nevét, két nap alatt pedig megfelelő infrastruktúrával is a lehetetlennel határos hiteles és megfelelő adatokat gyűjteni egy felméréshez. A vezető közvélemény-kutatók közül emellett pedig még egyik sem mért 12 százaléknál többet Kotleba pártjának, olyan pedig még sosem fordult elő, hogy egy párt minden különösebb ok nélkül egy hónapon belül 10 százalékos preferencianövekedést érjen el.
Még a viccet is elhittük
Hasonló álfelmérés már tavaly ősszel is terjedt a Facebook szlovákiai végein, ám az viccből. Azt a kutatást – mely 18 százalékra mérte Kotlebáékat – egy nem létező kutatóügynökség készítette, a posztban pedig még fel is tüntették a készítők, hogy „manipulált felmérésről” van szó, mégis rengetegen megosztották a közösségi oldalon.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.