Egyre lassabban nőnek az árak

„Míg az elmúlt év első két hónapjában több mint 15 százalékos éves drágulást mértünk, az áremelkedés üteme decemberre 5,9 százalékra csökkent. Ilyen alacsony inflációra legutóbb 2021 decemberében volt példa” – mondta el lapunknak Jana Morháčová, a Statisztikai Hivatal szóvivője. Az átlagárak azonban még a Statisztikai Hivatal által vizsgált összes ágazatban magasabbak az egy évvel korábbinál, az oktatás és az egészségügy pedig továbbra is két számjegyű drágulással zárta az évet.

Élelmiszer és rezsi

A lakossági kiadások legnagyobb részét továbbra is az élelmiszerekre és a rezsiköltségekre fordított összeg teszi ki, a háztartások így ezek ármozgásaira a legérzékenyebbek.

„A jó hír, hogy ezek esetében is látványos javulásról számolhatunk be. Míg az elmúlt év elején az élelmiszerárak még 29 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, decemberre 6,3 százalékra csökkent a drágulásuk üteme”

– tette hozzá Morháčová. Az egyes élelmiszerek között azonban látványos különbségek vannak. A kenyér, a gabonafélék, a zöldségek, a cukor és az édességek esetében még mindig két számjegyű drágulást mértek, ezzel szemben a tejért, sajtért és tojásért már 1,3, az étolajokért és zsírokért pedig 8,5 százalékkal kevesebbet fizettek a fogyasztók, mint egy évvel korábban.

Decemberben már a lakhatási költségek is csupán 4,6 százalékkal nőttek az egy évvel korábbiakhoz képest, ami 2021 vége óta a legalacsonyabb ilyen adat. Morháčová szerint az elmúlt években most először fordult elő, hogy a szilárd tüzelőanyagok ára 2 százalékkal csökkent, és enyhe visszaesést mértek a lakások bérleti díjainak az esetében is. A fogyasztók ráadásul az üzemanyagért is 1,4%-kal kevesebbet fizettek az egy évvel korábbihoz képest.

A 4. legrosszabb adat

A magas év eleji drágulás miatt azonban az egész éves átlagos infláció tavaly a Statisztikai Hivatal számításai szerint elérte a 10,5 százalékot, ami Szlovákia 31 éves történetének a negyedik legnagyobb éves drágulása.

„Ez ugyan már jobb adat, mint a 2022-ben mért 12,8 százalékos drágulás, azonban még messze vagyunk a 2020-as 1,9 százalékos inflációtól, és akkor még nem beszéltünk a 2014 és 2016 közötti időszakról, amikor csökkent az átlagos árszint”

– mondta el Morháčová.

Lassú javulás

Mire számíthatunk az elkövetkező hónapokban? Az elemzők szerint az élelmiszerárak idén is gyorsabban nőnek majd az átlagos inflációnál, és a szolgáltatások esetében is érezhetőbb nyomással számolhatunk. „A szolgáltatások drágulására nemcsak a nyersanyagárak korábbi emelkedése hat, hanem az alkalmazottak magasabb bérigényei is, amit a fogyasztók is megérezhetnek” – mondta el Matej Horňák, a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője.

Mindezek ellenére idén az infláció ütemének a további csökkenése várható.

„A jelenlegi információink alapján az áruk és szolgáltatások idén éves szinten nagyjából 3 százalékkal drágulhatnak, és az alacsonyabb inflációt már a fizetéseinken is megérezzük. Míg az inflációt is figyelembe vevő reálbérek az elmúlt két évben csökkentek, idén már fordulhat a kocka, vagyis a fizetéseinkből várhatóan többet engedhetünk meg magunknak, mint tavaly”

– állítja Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője.

Horňák azonban arra is figyelmeztet, hogy bár az elmúlt hónapokban látványosan csökkent az infláció üteme, még mindig nem vagyunk túl a nehezén. „Az Európai Központi Bank 2 százalékos inflációs célja feletti egy-két százalékos sáv jelenti majd a legnagyobb kihívást, különösen a nyersanyagpiacok kiszámíthatatlansága és a bérinflációs nyomás miatt” – véli a Szlovák Takarékpénztár makrogazdasági elemzője, aki Sadovskával ellentétben az idei évre 4 százalékos inflációt jósol.