Egyre többet vesz el az állam a fizetésekből

Az elemzők évek óta arra figyelmeztetnek, hogy a munkabér adó- és járulékterhei rendkívül magasak, Robert Fico negyedik kormányának hivatalba lépése óta azonban tovább romlott a helyzet. Az Ipari és Közlekedési Szövetség (APZD) legfrissebb adatai szerint a régió országai közül toronymagasan Szlovákiában kerül a legtöbbe egy-egy munkavállaló foglalkoztatása. Ha továbbra is ezen az úton haladunk, akkor Pozsony a beruházások csökkenése mellett egy kedvezőtlen munkaerőpiaci fordulattal is kénytelen lesz szembesülni.

„Csehország, Lengyelország, Magyarország és Ausztria sokkal stabilabb és kedvezőbb vállalkozói környezetet kínál. A hazánkban letelepedő cégeket eleve a régió legmagasabb társasági adójával (24 százalék) sújtják, áprilistól pedig mi leszünk az euróövezet egyetlen olyan országa, ahol bevezetik a tranzakciós adót. Ezzel a hozzáállással csapást mérünk a saját versenyképességünkre, hiszen képtelenek leszünk új beruházásokat bevonzani, de a már meglévő befektetőinket is bármikor elveszíthetjük” – figyelmeztet a szövetség, amely arra is rámutatott, hogy új projektek híján a munkahelyek egy része is veszélybe kerülhet.

Riasztó adatok

Ha egy alkalmazott bruttó bére 1500 euró, akkor a nettó fizetése körülbelül 1143 euró. A munkáltatónak azonban még 2000 eurónál is többe kerül a szóban forgó dolgozó foglalkoztatása. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy az alkalmazott a munka árának mindössze 56 százalékát kapják kézhez, a maradék 44 százalék adókra és járulékokra megy el. Ez az arány nemcsak Ausztriában és Németországban (65 százalék), de még Magyarországon, Lengyelországban, valamint az örök viszonyítása alap Csehországban (60 százalék) is jobb, mint idehaza. 

A Szlovákia és a régió más országai közötti különbséget az is kiválóan illusztrálja, hogy Pozsonyban közel 17 százalékkal kerül többe egy magasan képzett szakember szerződtetése, mint Prágában.

Nemtörődöm hozzáállás

„2012 után minden kormány figyelmen kívül hagyta a felszólítást, amely szerint foglalkozni kellene a munka adóterheinek csökkentésével. Emiatt Szlovákia az unió sereghajtói között találta magát az új befektetőkért folyó harcban” – mutatott rá Renáta Bláhová, a BMB Partners Taxand adótanácsadója. A helyzet alakulása elődeikhez hasonlóan a negyedik Fico-kabinetet sem aggasztja különösebben, holott komoly gazdasági következmények fenyegetnek.

Az egy alkalmazottra jutó költségek emelkedése mindkét oldalon befolyásolja a döntéshozatalt. A vállalatok azért helyezik át a székhelyüket máshová, mert le szeretnék faragni a munka árát, a dolgozók pedig magasabb jövedelem elérésére törekszenek, így inkább külföldre mennek 

– magyarázta Andrej Lasz, az Ipari és Közlekedési Szövetség főtitkár.

Újabb spórolás jön

Annak ellenére, hogy a kormány a konszolidáció keretében módosította az egyes adókulcsok nagyságát, ezen a téren eddig nem sikerült pozitív változást elérni. Sok jóval pedig a következő megszorító intézkedéseket összegző lista sem kecsegtet. A pénzügyminiszter, Ladislav Kamenický (Smer) már megkezdte az újabb csomag összeállítását, amely értékét először 650 millió euróra becsülte. 

Ezt a számot később 800-850 millió euróra módosították, az államkincstár őre azonban mostanra még egy ennél is tetemesebb, kétmilliárd eurós állami spórolásról beszél. 

A konkrét intézkedések listáját egyelőre homály fedi, a pénzügyi tárca vezetője annyit mégis elárult, hogy a végtelenségig nem emelhetik az adókat, arra azonban lát esélyt, hogy bizonyos típusok esetén módosításokat hajtsanak végre. Örömre azonban senkinek nincs oka, Kamenický ezzel egyáltalán nem arra utalt, hogy mérsékelni szeretné a fizetéseket érintő adóterheket. Mindössze azt jelezte, erősen gondolkodnak az ingatlanadó emelésén.