Egyre hamisabban szól néhány politikusszáj

Mindez a Demagog.sk független tényellenőrző projekt éves számvetéséből derül ki. A projekt keretein belül úgynevezett factcheckerek (tényellenőrzők) 2010 óta figyelik a televíziós és rádiós politikai vitaműsorokat, és ellenőrzik a politikusok ott elhangzott tényszerű állításainak valóságtartalmát – nyilvánosan elérhető információk, adatbázisok alapján.

Sok a rizsa

„Az utolsó politikai szezonban sokkal kevesebb állítást tudtunk megvizsgálni, mint az elmúlt években“ – mondta lapunknak Sólymos Karin, a projekt munkatársa. A politikai szezon időtartama szeptembertől a következő év júniusáig tart, ekkor futnak a heti vitaműsorok a televíziókban és a rádiókban. A tényszerű állítások visszaesése látványos. Míg a 2015–16-os szezonban 1590 állítást tudtak ellenőrizni – ekkor volt a parlamenti választási kampány –, addig a 2016–17-es szezonban már csak 630-at. De nem csak az okozta a visszaesést, hogy nem volt kampány. Egyes politikusok ugyanis túl sokat beszélnek mellé, és túl kevés tényszerű állítás hagyja el a szájukat. „Volt rá példa, hogy Boris Kollár, a Sme rodina vezetője fél órán keresztül beszélt, de csak egyetlen tényszerű, ellenőrizhető állítást mondott” – magyarázta Sólymos Karin.

A Demagog.sk négy kategóriába sorolja a politikusok állításait valóságtartalmuk alapján: vannak az igaz, a nem igaz, a félrevezető és az ellenőrizhetetlen állítások. Sólymos Karin szerint 2010 óta sosem volt még ilyen alacsony az igaz, és ilyen magas a hamis állítások aránya. Míg az elmúlt években az igaz állítások aránya 74–75 százalék körül mozgott (tavaly 74,95 százalék volt), 2016–17-es évadban 70,25 százalékra csökkent. Ezzel párhuzamosan emelkedett a hamis állítások aránya, mely először lépte át a 20 százalékot – azaz a Demagog kimutatása szerint a vitaműsorokban nagyjából minden ötödik politikusi állítás nem volt igaz. Sólymos Karin figyelmeztet: a számok nem reprezentatívak, csak iránymutatók, ám az arányokat jól mutatják.

[[{"type":"media","view_mode":"media_original","fid":"287127","attributes":{"alt":"","author":"","class":"media-image","height":"369","title":"","typeof":"foaf:Image","width":"297"}}]]

Igazmondók

Azt nehéz megállapítani, ki a legigazmondóbb politikus, mert van aki gyakrabban ül be a vitaműsorok stúdióiba, van aki ritkábban, a számadatok pedig azt sem mutatják meg, ki mekkora horderejű ügyben tett valótlan állítást. Az „igazmondási listákat” az elmúlt időszakban „hagyományosan” Richard Sulík, az SaS és Bugár Béla, a Híd elnöke vezette. Robert Fico kormányfő például a középmezőnybe tartozik, ám 2010 óta magasan a legtöbb tényszerű állítás az ő száját hagyta el, több mint 1800.

Sólymos Karin elmondása szerint érkeznek politikusi visszajelzések munkájukra, így kritika is. Andrej Danko házelnök például tavaly azt állította, őt nem lehet hazugságon kapni, egy későbbi, Richard Sulíkkal való vitáján azonban a Demagog szerint egyetlen igaz állítást sem mondott. Sólymos szerint azonban a nem igaz állításokat sokszor nem szándékosan mondják a politikusok. „Gyakran megesik, hogy csak rossz forrásokból dolgoznak” – magyarázza, hozzátéve, gyakran egyeztetnek is a politikusokkal egy-egy állítás igazságtartalmának vizsgálatánál. Van aki válaszol megkeresésükre – ezek általában ellenzéki politikusok, de Ján Richter smeres munkaügyi miniszter tárcája is szokott reagálni. Robert Fico ugyanakkor teljesen ignorálja őket. Általánosságban elmondható, hogy a pontosságra az ellenzékiek jobban odafigyelnek.

Ám míg a hamis állítások néha nem szándékosak, a ferdítéseknél sokkal gyakrabban felfedezhető az előre megfontolt rossz szándék. Ezzel az eszközzel Sólymos Karin szerint Marian Kotleba, a szélsőséges ĽSNS vezetője él gyakran, sokszor vonja be kommunikációjába a dezinformációs portálokon megjelent állításokat is. Boris Kollárra, a Sme rodina vezetőjére ugyanakkor inkább a durva általánosítás jellemző.