Egyelőre alacsony a szavazókedv

A kérdezők ezúttal elsősorban nem arra összpontosítottak, milyen lenne a részvételi arány, hanem azt próbálták felmérni, hány embert nem érdekel az EP-választás, illetve még mennyien bizonytalanok.

Öllős László politológus szerint az ilyen felmérésnek is van értelme, mert a habozókat az elkövetkező két hétben még lehet befolyásolni, hatékony kampánnyal voksolásra lehet ösztönözni. A Statisztikai Hivatal szerint sokan azért maradnak majd távol, mert Szlovákiának még nincsenek tapasztalatai az EP-voksolással, ráadásul csak egy nap, éspedig vasárnap lehet az urnákhoz járulni. Ezenkívül az emberek általában keveset tudnak az Európai Parlamentről, az euroképviselők munkájáról. A szavazókedvet befolyásolja a választási kampány intenzitása és hatékonysága is. Mindent egybevetve előfordulhat, hogy 15-20 százalékkal még kevesebben fognak szavazni, mint a felmérésből kitűnik, és legalább 20 százalékkal kisebb lesz a részvételi arány, mint a 2002-es országos parlamenti választáson; akkor a lakosok mintegy 70 százaléka voksolt.

Elemzők szerint főleg a fegyelmezett választópolgárok élnek majd választójogukkal: elsősorban a Smer, a HZDS és az MKP szimpatizánsairól van szó. „Mivel alacsony a részvételi szándék, ha egy párt akárcsak egy kicsivel is több polgárt mozgósít a többinél, jóval nagyobb különbség alakulhat ki, mint magasabb részvételi arány esetén. Ha kevés szavazó lesz, a kicsi különbség is nagy különbséggé válhat” – magyarázta lapunknak Öllős László.

Úgy tűnik, az MKP ezúttal is „hozza formáját”, támogatottsága jelenleg 10-13 százalék között mozog. „Délen a szavazókedv azért nagyobb, mert a szlovákiai magyarokra két oldalról – Szlovákiából és Magyarországról – is hat a kampány, mely ezúttal mindenhol ugyanarról szól. Ezenkívül a magyarok nagy része eurooptimista, sokan kívánták az Európai Unióba való belépést és sokat várnak tőle – például a Magyarország és Szlovákia közötti vámhatár megszűnését. Ugyanakkor azt is meg kell jegyeznem, hogy bár a szavazókedv a szlovákiai magyarok körében nagyobb az országos átlagnál, még így is elég kicsi. Ha az MKP-nak sikerül mozgósítania szimpatizánsait, ez az egyébként alacsony országos részvétel mellett kedvező lesz a párt számára” – fejtette ki a politológus.

Az EP-voksolás abban is különbözik az országos parlamenti választástól, hogy ezúttal nem négy, hanem csak egy nevet lehet bekarikázni a listán. Ha több nevet jelöl meg valaki, a karikázás érvénytelen lesz, a pártra leadott voks azonban így is számít. Szlovákia az Európai Unión belül 14 mandátumos választási körzet lesz, és a preferenciaszavazatok 2,7-szer nagyobb jelentőséggel bírnak majd, mint az országos választásokon. Az induló pártoknak 50-50 ezer koronát kellett letétbe helyezniük. Csak az a párt kapja vissza a pénzt, mely megszerzi az összes leadott szavazat legalább két százalékát; ellenkező esetben az összeg az állami költségvetésbe vándorol. (ú, sza)