Egy jel nem jel

A grafológus többféleképpen juthat az írásmintához: helyben veszi fel a vizsgált személytől az írásmintát, illetve nem előtte írják, de személyesen adják át neki. Érkezhet postai úton is, tehát nincs személyes kontaktusa, benyomása a kézírás készítőjéről, de a grafológiai vizsgálat, a kézíráselemzés, azért is objektív és tárgyilagos, mert nem szükséges hozzá személyes találkozó. Teljesen korrekt személyiségképet tudunk készíteni a kézírás tulajdonosáról. Személyes találkozáskor, amikor a grafológus veszi fel az írásmintát, akkor figyelemmel kell lenni bizonyos körülményekre is. Megfelelő írófelület, jó fényviszonyok, megfelelő hőmérséklet és a zavaró külső tényezők kiküszöbölése szükséges.

Az optimális írásmintával szemben is vannak bizonyos követelmények: legalább 10-15 sor, lehetőleg A/4-es sima papírlapon, spontán, automatizált kézírással megírt folyamatos szöveg szükséges, mely lehet saját gondolat, vagy másolt újságcikk is. Fontos, hogy tartalmazzon aláírást és megszólítást is, továbbá a vizsgált személy hozzájárulását. Ismerni kell az életkort, a vizsgált személy nemét, foglalkozását, vagy iskolai végzettségét, illetve kezességét is. Amennyiben lehetséges, akkor információ kell nekünk arról, hogy szemüveges-e az illető, van-e valamilyen írást gátló betegsége, illetve szed-e olyan gyógyszert, amely befolyásolhatná a kézírást.

Az írásminta elkészülési körülményei jellemezhetőek aszerint, hogy másolásról, diktálásról, felszólításra írt közvetlen szövegről, vagy spontán írásmintáról van-e szó. Az általános grafológiai vizsgálatoknál általában elég egy – a fent említett sajátosságokkal bíró – írásminta megléte ahhoz, hogy tejes személyiségképet alkossunk. Vannak azonban összetettebb és speciálisabb esetek is. Gyermekírás vizsgálatakor – attól függően, hogy mennyire vagyunk közel az írástanulás kezdeti korszakához – nem elég egy írás, több, más időben készült különböző írásminták is kellenek, és itt feltétlenül ki kell egészíteni rajzokkal, célzott rajztesztekkel is a vizsgálatokat. Természetesen attól függően, hogy milyen területekre terjed ki a vizsgálat, milyen célkérdésre kell fókuszálni, stb. Nagyobb gyermekeknél, mikor pályaválasztási célzattal készíttetik a megbízást, akkor több írásminta szükséges: egy spontán iskolai jegyzet, egy célzott, vizsgálati célra készült írásminta és egy grafológus által diktált szöveg is. Ugyanezek vonatkoznak a munkaerő-alkalmassági vizsgálatokra, ahol a betöltendő munkakör elvárásainak megfelelően kell vizsgálni bizonyos személyiségvonásokat, stressztűrést, az agresszió mértékét, frusztrációs toleranciaszintet, monotóniatűrést, stb. Speciális kérdésfeltevéskor gyakran kerülhet sor arra, hogy a normál íráson kívüli értelmetlen szöveget is diktálunk. Az előbbi esetekben is jól látható, hogy feszített, váratlan helyzetekben miként rendeződik át a magatartás szabályozása. Ha az időt úgy választjuk meg, hogy a vizsgált személy semmilyen körülmények között se tudjon tökéletes eredményt produkálni, akkor a hibázási stratégia is jól vizsgálható: pánikreakciót a körülmények által nem indokolt mértékű funkcióromlás eseteit szűrhetünk ki és világíthatunk meg. Az értelmetlen szöveg vizsgálatakor a vizsgált személynek kevesebb értelmezési támpont áll rendelkezésére, így fokozottabb mértékben kell személyiségének belső adataira támaszkodni. Ez a helyzet fokozottabban jelzi a kényszeresen alkalmazott normák jelenlétét, szűri a manipulációkat és az esetlegesen felvett pózokat. Állapotkövetéskor akár időbeni fejlődésről, akár összehasonlító vizsgálatokról van szó, több, más-más időben keletkezett írásminta szükséges. Mindenképpen helyeselhető az a gyakorlat – különösen, ha kényesebb kérdéseket tesznek fel a grafológus szakértők –, hogy több, különböző időben készült írásmintát összehasonlító vizsgálatnak vessünk alá. Hiszen, bizonyos kérdések ennek hiányában nem vizsgálhatóak, és nem tisztázhatóak kizárólagosan, például az állapotkövetés, míg más esetekben pedig a hangulati tényezőket is nagyobb biztonsággal szűrhetjük ki. A mai grafológiában már elemi kritérium és kiindulási alap, hogy „egy jel nem jel” – ez a gyakorlatban azt is jelenti –, így elégséges, megfelelő mennyiségű írásmennyiség hiányában bizonyos megállapításokra, felelőséggel nem vállalkozhatunk. Legyen bármilyen szembeszökő, eltorzult is egy betű, egyetlen megjelenésre alapozni és abból következtetéseket levonni nem szabad, mert tévutakra vezethet! A korlátozott mértékű információ azonban nem jelentheti a szakértő meghátrálását, de fokozott mértékben kell szem előtt tartani a saját korlátainkat, ha nem tudjuk az írásmintákat kiegészíttetni. Szűkebb körben, kisebb biztonsággal ugyan, de elég sok adatot megállapíthatunk a vizsgált személyről.

Soóky Andrea

Ha kíváncsiak arra, hogy mit lát kézírásukból a grafológus, akkor ragadjanak tollat és írjanak nekünk. Minden héten kisorsolunk egy kézírást és közreadjuk a rövid elemzés eredményét. Amennyiben konkrét kérdése van, akkor kérjük fogalmazza meg, ha pedig csak kíváncsiság, illetve önismeret vezérli, akkor ezt is írja le. Várjuk leveleiket!

Leveleiket az alábbi címre küldjék: Új Szó, Grafológia, Námestie SNP 30, 814 64 Bratislava 1