Egy biztos: tarolni fog a Fidesz

ÖSSZEFOGLALÓ

A március 21–25. között 1200 fő személyes megkérdezésén alapuló felmérés eredménye azt mutatja, hogy a baloldali kormányváltó szövetség (MSZP, Együtt–PM, DK, MLP) inkább a Jobbikkal versenyez – a második helyért –, habár a Medián szerint még 2 százalékponttal a baloldal vezet. Kérdés, hogy bejut-e a parlamentbe a Lehet Más a Politika (LMP) mivel az utóbbi hónapban ugyan már mérték 5 százalék – vagyis a bejutási küszöb – felett is, a Medián szerint azonban jelenleg 3 százalékon áll. Az eredményt befolyásolhatja a részvétel, általános vélekedés szerint a több szavazó inkább az ellenzéknek kedvez.

A választások közeledtével a szavazói aktivitás jelentősen erősödött: nagyjából két héttel a voksolás előtt a válaszadók 62 százaléka biztosnak gondolta, hogy elmegy szavazni, vagyis többen, mint akár a 2010-es, akár a 2006-os választásokat megelőzően, véli Hahn Endre a Medián vezetője. A két említett választás előtt ugyanennyi idővel csak 56 és 59 százaléknyi „biztos” szavazót mutatott ki a Medián, és az előrejelzés így lényegesen elmaradt a tényleges első fordulós részvételtől (64, illetve 68 százalék). A mostani mozgósítottság különösen annak fényében mondható magasnak, hogy a ciklus közepén sokáig riasztóan alacsony, 2012 májusában mindössze 38 százalékos, volt a részvétel mellett elkötelezettek aránya.

Az új választási rendszer a kormányváltásra törekvő pártokat egyértelműen nehéz helyzetbe hozta, már csak azért is, mert a kampányban hirtelen felbukkant – és meglepetésre országos listát állító – pártok nem elhanyagolható mértékben vehetnek el tőlük szavazatokat. A Medián szerint az újonnan, a választások előtt felbukkant pártokra adná a voksát a választani tudók 7 százaléka, ezek a szavazatok elvesznek. A baloldali közös listát jelenleg a választók 23 százaléka támogatja, ám további 2 százaléknyi szavazó adná a voksát – valószínűsíthetően tévedésből – az „Együtt 2014 Pártra”, amelyet nem sokkal a választások előtt jegyeztek be, feltehetően éppen a félrevezetés céljából.

A sok regisztrált párt miatt maradhat ki a parlamentből az LMP is: jelenleg a biztos pártválasztók 3 százaléka támogatja, tehát enyhén szólva bizonytalannak látszik, bejut-e a következő parlamentbe, míg az eddig ismeretlen Zöldek Pártja talán épp az LMP-től vesz el 1 százaléknyi voksot. Amennyiben persze a kampány hátralévő napjaiban a baloldali ellenzéknek sikerül önmagát a potenciális szavazói szemében egyértelműbben azonosítania, a most mértnél jobb eredményt érhet el.

A lakosság többsége azonban még mindig azt szeretné, ha a választások kormányváltást eredményeznének. A megkérdezettek 49 százaléka örülne egy új kabinetnek, míg a Fidesz-kormányzás folytatását 41 százalék látná szívesen.

A végső előrejelzéshez a felmérésben kapott nyers százalékokon túl számos további szempontot érdemes figyelembe venni, véli Hahn Endre. Az egyik a gyanított „rejtőzködés”, vagyis annak feltételezése, hogy a mintába kerülő személyek jelentős része egyáltalán nem vagy nem őszintén válaszol a kérdezőbiztosoknak. Ebben bízik a baloldal is, állítva, hogy az emberek a kérdezőbiztos előtt sem merik vállalni véleményüket. Hahn szerint az utóbbi időben erősödött a válaszmegtagadási arány, amely nem is olyan régen még ritkán haladta meg a 30 százalékot, most márciusban 40 százalékos volt. „Az ő voksaik 2–3 százaléknyi többletszavazatot jelentenek a baloldalnak, sőt a többletből a Jobbiknak is juthat” – véli Hahn.

A választás előtt két héttel készült felmérés nem ad választ arra a kérdésre, hogy a Fidesznek meglesz-e a kétharmados többsége. Hahn szerint a becsült 40 százalék körüli listás szavazatarány a kétharmadnál kicsivel több, de kevesebb mandátumot is eredményezhet, ráadásul az egyéni választókerületi eredmények országos felmérés alapján nagyon nehezen határozhatóak meg. „A baloldal és a Jobbik versenyfutásából alighanem a »kormányváltók« kerülnek ki győztesen, az LMP parlamentbe jutása viszont kevéssé látszik valószínűnek” – véli a Medián közvélemény-kutató ügynökség vezetője. (lpj, hvg.hu)