Eddig az államra dolgoztunk: idén augusztus 20. az adószabadság napja

Hogy a szlovákiai alkalmazottakra továbbra is hatalmas adóteher hárul, azt az egyik legismertebb szlovákiai gazdasági agytröszt, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet legfrissebb, a European Investment Centre (EIC) intézménnyel és a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségével (ZPS) közösen kidolgozott felmérése is igazolja, amely szerint az adóterhek illusztrálására szolgáló adószabadság napja idén augusztus 20-ára esik. 

„Leegyszerűsítve ez azt jelenti, hogy eddig az államra dolgoztunk, az év hátralevő részében pedig már magunkra. Csak emlékeztetőül: 2015-ben ez még augusztus 10-én volt, vagyis az akkorihoz képest manapság csaknem másfél héttel hosszabb ideig kell dolgoznunk az államra”

 – mondta el Peter Gonda, az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet igazgatója.

Lenyúlják a pénzünket

A Gonda vezette intézet nem csupán a fizetésből közvetlenül levont adókat és járulékokat vizsgálja, hanem például az áfát és a jövedéki adókat is, amelyeket közvetve, a vásárlás során fizetünk ki. 

„Eszerint tavaly az alkalmazottak által megkeresett összeg 63,07 százalékát vitték el az adók. Így az egy munkavállalóra szánt javadalmazás közel kétharmadáról továbbra is az állam dönt. Csak a fennmaradó részről döntünk mi. Ez utóbbi egy átlagbérrel rendelkező munkavállaló esetében a bérköltség mindössze 36,93%-ának felel meg”

 – tette hozzá Gonda.

Az M. R. Štefánik Konzervatív Intézet elemzői ezúttal egy 1430 eurós bruttó átlagbérrel rendelkező alkalmazottat vettek alapul, akinek a teljes havi munkaerőköltsége 2017 euró. A munkáltató és az alkalmazott által fizetett közvetlen és közvetett adók és járulékok ezt 1272 euróval csökkentik, az alkalmazottnak így valójában csak a teljes bérköltség 36,93 százaléka marad. A munkájáért ténylegesen 745 euró értékű áruhoz és szolgáltatáshoz juthat hozzá, a többit az állam viszi el adók és járulékok formájában.

„A legnagyobb összeget, az alkalmazott által megkeresett pénz csaknem 42 százalékát a jövedelemadó és a szociális járulékok fölözik le, a jövedéki adók részaránya 3,01, az áfáé pedig 8,42 százalék” – mondta el Jakub Šimek, a Konzervatív Intézet szakembere. Az adóbevételek nagyjából 78 százaléka az államot, 8,44 százaléka a magáncégeket, 10 százaléka a helyi önkormányzatokat, 3,34 százaléka a megyei önkormányzatokat, 0,04 százaléka pedig az Európai Uniót illeti.

Régiós összehasonlítás

Peter Gonda szerint az általuk vizsgált szomszédos országokban az adóterhelés nagysága alacsonyabb, mint Szlovákiában. A szlovákiai 63,07 százalékkal szemben Csehországban ez 62,48, Ausztriában 62,25, Lengyelországban pedig 61,96 százalék volt. 

„Miközben Szlovákia az üzleti környezet minőségének minden kulcsfontosságú paraméterében egyre inkább lemarad nemcsak a fejlett világtól, hanem a szomszédaitól is, az adóterheléssel kapcsolatos adatokból láthatjuk, hogy nálunk e tekintetben is rosszabb a helyzet”

 – figyelmeztet Ján Solík, a Szlovákiai Vállalkozók Szövetségének az elnöke.

Lehet még rosszabb

„Fennál a veszélye annak, hogy az adóterhek Szlovákiában az elkövetkező években tovább nőhetnek, mivel Robert Fico kormánya olyan intézkedéseket terjesztett elő, amelyek még több pénzt vesznek majd ki az emberek pénztárcájából. Jóváhagyta például a rendkívüli bankadót, a magasabb egészségügyi járulékokat, a dohány és az alkohol magasabb jövedéki adóját, az osztalékok magasabb adóját, a társaságok minimumadóját, a cukoradó bevezetését, valamint a bírósági és közigazgatási illetékek emelését. Fontolgatja továbbá az önfoglalkoztatók, a tehetősebb magánszemélyek jövedelmének a nagyobb mértékű megadóztatását, egy új pénzügyi tranzakciós adó és az üzletláncokra kivetett adó bevezetését” – mondta el Gonda. A teljes adóterhelés növelése szerinte tovább korlátozza a vállalkozói tevékenységet, a foglalkoztatást, a megtakarításokat, a beruházásokat, valamint az emberek életszínvonalát. Ugyanakkor még inkább hozzájárul az adófizetők pénzének az elherdálásához, a korrupció növekedéséhez és az emberek nagyobb függőségéhez az államtól.

Mi lehet a megoldás? „A problémák kezeléséhez, az államcsőd elkerülése érdekében az ellenkező irányba kell elmozdulni: a költségvetési felelősségvállalás és az állami befolyás csökkentése felé. A kormánynak nem az adókat és járulékokat kellene növelnie, hanem takarékoskodnia, és meg kellene teremtenie az alacsonyabb közkiadások hosszú távú előfeltételeit” – figyelmeztet Šimek.