Dráguló kiküldetés

„Sikerült egyezségre jutnunk a kiküldött munkavállalókra vonatkozó szabályozás módosításának fő elemeiről a foglalkoztatási ügyekben illetékes uniós kollégáimmal” – jelentette be tegnap Ján Richter munkaügyi miniszter. Szerinte Szlovákia elégedett lehet az elfogadott javaslattal. A hétfő éjszakába nyúló luxembourgi tárgyalások végén a résztvevők minősített többséggel úgynevezett „általános megközelítést” fogadtak el a kiküldetési irányelvről, amelynek alapján a tagállami kormányokat tömörítő tanács megkezdheti az egyeztetést az Európai Parlamenttel, a javaslatot ugyanis még ez utóbbinak is el kell fogadnia. Richter szerint így nem kizárt, hogy további módosítások lesznek, ami már csak azért is valószínű, mert Magyarország, Lengyelország, Litvánia és Lettország nem szavazta meg a tanácsi döntést, NagyBritannia, Írország és Horvátország pedig tartózkodott.

Az Európai Bizottság tavaly márciusban terjesztette be módosítási javaslatát, amelynek értelmében a munkabér és a munkafeltételek terén ugyanazok a szabályok vonatkoznának a kiküldetésben levő munkavállalókra, mint a helyiekre. A most elfogadott kompromisszum értelmében a fogadó ország munkajogi feltételeit 12 hónap után kellene alkalmazni, ezt egy alkalommal ki lehetne tolni hat hónappal. A bizottság eredeti javaslata 24 hónapról szólt, de sajtóhírek szerint Franciaország keményen lobbizott ennek csökkentéséért. Marianne Thyssen foglalkoztatásért felelős uniós biztos szerint „kiegyensúlyozott kompromisszum” született.

Az egyezség egyik legfontosabb pontja, hogy a módosítás előírásai nem érintik a fuvarozói szektort. „Szlovákia számára az egyik döntő kritérium épp az volt, hogy a fuvarozókat kivegyék a mostani szabályozásból, erre vonatkozóan később külön szabályokat hozunk” – mondta Ján Richter. Szerinte az egyezség létrejötte után a tagországoknak három évük lesz rá, hogy átültessék nemzeti jogrendjükbe az új szabályokat, majd ezek onnantól kezdve egy év múlva lépnek életbe.

A munkáltatók a jelenleg hatályos szabályok értelmében nem kötelesek a fogadó országban érvényes minimálbérnél többet fizetni a kiküldött dolgozóiknak, s így utóbbiak ugyanazért a munkáért a legtöbbször kevesebb fizetést kapnak, mint a helyiek. Az új szabályozás ellenzői azonban úgy látják, hogy a kérdés nem uniós, hanem tagállami hatáskör, a bizottság által kezdeményezett változtatások ráadásul akadályoznák a szolgáltatásnyújtás szabadságát, és kiszorítanák a kelet- és középeurópai munkavállalókat az egységes belső piacról. (mi, TASR, MTI)