Diplomások nehézségei a munkaerőpiacon

A Munka-, Szociális és Családügyi Hivatal egy tavaly indított projekttel támogatná a pályakezdőket. Amennyiben a munkáltató egy 29 évnél nem idősebb, legalább egy hónapja bejelentett munkanélküli fiatalt alkalmazna, anyagi hozzájárulást kérvényezhet a munkaügyi hivataltól, amelyet az új alkalmazott bérére, szükség esetén betaníttatására használhat fel. A hozzájárulás igénybevételéhez legalább hat hónapig alkalmaznia kell az új munkaerőt, az anyagi támogatásra pedig legfeljebb kilenc hónapig lesz jogosult. Milan Krajniak (Sme rodina) munkaügyi miniszter szerint ennek köszönhetően a munkaadók saját elképzeléseiknek megfelelően nevelhetik ki az alkalmazottjaikat, akik ezáltal szakmai tapasztalatra tesznek szert. A tárcától lapunk megtudta, hogy a projekt kezdetétől, azaz tavaly augusztustól eddig több mint 2500 munkaadó részesült anyagi támogatásban, amelynek köszönhetően több mint 3000 pályakezdőnek tudtak munkát adni. Ez egyben azt is jelenti, hogy a projektre szánt majdnem 30 millió euróból közel tízmillió már elfogyott. A minisztérium szerint a projekt leginkább Nagyszombat és Trencsén megyében sikeres, legkevésbé pedig Besztercebánya megyében.

Gyakorlat teszi a mestert

A Praxuj elnevezésű oktatással foglalkozó kezdeményezés azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az egyetemistákat már a felsőfokú oktatásuk alatt segíteni kellene a szakmai tapasztalatszerzésben. Azt, hogy a hallgatóknak már tanulmányaik ideje alatt is gond szakmájuknak megfelelő munkát találni, egy felmérés is igazolja. A szervezet által rendelt, majdnem háromezer egyetemi hallgatót megkérdező felmérés eredménye szerint az egyetemisták 54%-a nem a majdani foglalkozásával összhangban dolgozik. A helyzet a Nyitrai kerületben a legszembetűnőbb, ahol a hallgatók majdnem 70%-a nem tud szakmájának megfelelő munkát találni tanulmányai alatt. De ezen egyetemisták aránya Besztercebánya és Eperjes megyében is 60% fölött van. Kassa megye az egyetlen, ahol a megkérdezettek több mint fele tud tanulmányaival összhangban lévő munkát találni.

Ezek az adatok azonban nem azt mutatják, hogy a hazai egyetemisták nem dolgoznak az iskola mellett, csupán rávilágítanak arra a tényre, hogy a diploma megszerzése után jelentős hátránnyal indulnak a munkaerőpiacon, hiszen önéletrajzukban nem lesz semmi, amit felmutathatnak mint végzettségüknek megfelelő szakmai tapasztalat.

A felmérés arra is rámutatott, hogy az egyetemisták úgy érzik, saját szakterületükön belül kevés a szabad pozíció, ahol gyakorlatot szerezhetnének. Ezzel a véleménnyel leginkább Besztercebánya, Eperjes és Nyitra megyében azonosulnak a hallgatók, legkevésbé pedig a Pozsonyi kerületben. Ez utóbbiban a megkérdezettek 40%-a válaszolta, hogy kevés lehetősége van szakmájának megfelelő munkát találni egyetemista évei alatt. Érdekesség, hogy ennek ellenére ezen megye főiskolai hallgatóinak több mint 50%- a nem dolgozik a majdani szakmájában.

Tanulni drága

A diákok több mint ötödének gondot okozhat az őszi iskolakezdés – derül ki a Főiskolák Diáktanácsa (ŠRVŠ) és a Szlovák Főiskolák Akkreditációs Ügynöksége által közzétett elemzésből. Eszerint a koronavírus-járvány miatt a diákok több mint 12 százaléka veszítette el a munkáját, 23 százalékuknak pedig csökkent a munkából vagy vállalkozásból származó bevétele. A diákok csaknem ötöde számolt be arról, hogy az őket anyagilag támogató szüleiknek is csökkentek a bevételei vagy elveszítették a munkájukat. A diákok több mint 7 százalékának már eddig sem volt elegendő pénze a mindennapi kiadásokra, több mint 4 százalékuk pedig emiatt kénytelen volt kölcsönhöz folyamodni. Filip Šuran, az ŠRVŠ elnöke szerint az államnak nagyobb összeget kellene fordítania a diákok támogatására, hogy a főiskolai oktatás ne csak a tehetősek előjoga legyen.