Danko szerint Montenegrónak és Szerbiának is be kéne lépnie az EU-ba

„Szerbia mintaszerűen teljesítette a kötelezettségeit. Traumája Koszovó, de a szlovák álláspont ebben az ügyben változatlan. Ez egy olyan probléma, olyan kérdés, amelyet elsősorban Koszovónak és Szerbiának kell megoldania, a szlovák diplomácia csak ezután foglal állást” – mondta Danko.

Hozzátette: Szlovákia azon államok közé tartozik, amelyek tudatosították, hogy a második világháborút követően nem szabad tetszőlegesen módosítani a határokat.

„Nekünk, a V4 tagállamainak is tudatosítanunk kell, hogy megvannak a saját történelmi traumáink. Ha azonban állandóan visszatérünk a múlthoz, nem tudunk előrelépni”

– figyelmeztetett a szlovák házelnök.

Danko arra is rámutatott, hogy az EU jelenleg rengeteg megoldatlan problémával néz szembe. Példaként a „végtelen brexitet”, illetve a közös védelem kérdését említette.

„Az uniónak saját hadsereg kellene, amely az egyes tagállamok együttműködő haderőiből állna össze. Bízom benne, hogy éppen az ilyen fórumok segítenek hozzá ahhoz, hogy az EU és a régi tagállamok, amelyek bizonyos sztereotípiák rabjai, magukhoz térjenek”

– zárta Danko.

Kövér László, a magyar parlament elnöke szerint ma már nem a tagjelölt országok felkészültsége a kérdés, hanem sokkal inkább az, hogy az EU kész-e új tagokat fogadni. Egyben rámutatott, hogy Magyarország 14 évet – 1990-től 2004-ig - várt arra, hogy beléphessen az unióba. Ugyanakkor elismerte, hogy a helyzet most komplikáltabb, bizonytalanabb, mint abban az időben volt.

Jaroslav Kubera, a cseh Szenátus elnöke kiemelte: amennyiben a Balkán nem Európához, illetve az Európai Unióhoz csatlakozik, akkor valaki más fogja kiterjeszteni rá a hatalmát.

„Nem akarom megnevezni az illetőt, mert mindenki számára világos, kiről van szó. Megértem, hogy Franciaország és Norvégia tartanak ettől, mert a V4 néhány EU-tagállam szemében vörös posztó, de mi csupán a saját érdekeinket védjük, és ez így van a balkáni országok belépésével összefüggésben is”

– mondta.

Kubera szerint a legrosszabb, ami a balkáni államokkal történhet, hogy a kritériumok teljesítése után is várakozniuk kell. „Ebben az esetben előfordulhat, hogy más szövetségesek után néznek, és az unió keresztet vethet rájuk, ami katasztrófa lenne Európa számára” – figyelmeztetett a Szenátus elnöke.

A budapesti csúcstalálkozón Albánia, Bosznia-Hercegovina, Montenegró, Észak-Macedónia és Szerbia vezető parlamenti tisztviselői, valamint a visegrádi országok – Csehország, Magyarország, Lengyelország és Szlovákia – házelnökei vesznek részt.