D4/R7: továbbra is titok a telekeladás

Érsek szerint a jelenlegi szabályozás nem egyértelmű, és a nyilvánosságra hozatal csak káoszt eredményezne.  Az ellenzék újra követeli az adásvételi szerződések nyilvánosságra hozását az épülő D4-es körgyűrű és a hozzá kapcsolódó R7-es gyorsforgalmi út nyomvonalán. Az OĽaNO azt szeretné elérni, hogy a parlament kötelezze a minisztert a szerződések kiadására. „Érsek Árpád miniszternek már több jogi szakvélemény is a rendelkezésére áll, amelyek bizonyítják, hogy a szerződéseket nyilvánosságra lehet hozni, beleértve Lucia Žitňanská igazságügyi miniszter véleményét is” – állítja nyilatkozatában a párt. A párt szerint az igazságügyi miniszter korábban kijelentette, hogy a jelenlegi törvények alapján is nyilvánosságra hozhatók a szerződések. „Állandóan azt kérdezik tőlem, hogy mikor hozom nyilvánosságra a szerződéseket. Arra jutottam, hogy a törvény hivatalos magyarázatát fogom kérni az igazságügyi minisztériumtól” – mondta lapunknak Érsek. Az igazságügyi minisztérium már előkészítette az infotörvény módosítását, ez kötelezővé teszi az Nemzeti Autópálya-társaság (NDS) számára is a szerződések nyilvánosságra hozatalát. A jogszabály azonban nem lehet retroaktív, vagyis csak a hatályba lépése után megkötött szerződésekre fog vonatkozni. A jelenlegi törvény szerint ugyanis az NDS-re nem vonatkozik a szerződések kötelező nyilvánosságra hozatala. Az is megoldást jelentene a miniszter szerint, ha bíróság mondaná ki, hogy kötelező nyilvánosságra hozni az adatokat, de tudomása szerint eddig még senki nem fordult emiatt bírósághoz.  Érsek szerint az jelenti a legnagyobb gondot, hogy csak a vevők nevét hozhatnák nyilvánosságra, egyéb személyes adataikat – például a címüket – már nem. „Mintegy 11 ezer szerződésről van szó, ha netán van köztük egy Érsek Árpád nevű, akkor az Érsek Árpád miniszterről semmi és senki sem mossa le, hogy földet adott el az államnak, mert csak a nevek jelennek meg, a címek vagy egyéb adatok már nem. Ezek nélkül nem lehet azonosítani a telkek korábbi tulajdonosait” – állítja a tárcavezető. A szerződésekből az sem derül ki, hogy melyik tulajdonos mikor jutott a telekhez, vagyis nehezen dönthető el, hogy telekspekulációról van-e szó, vagy csak eladta a tulajdonában lévő telket. Az ügyben érintett Bugár Béla, a Híd elnöke is, aki állítása szerint a gyorsforgalmi út nyomvonalán fekvő telkét 2006-ban egy rokonától vásárolta, amikor még nem tudta, merre halad majd az R7-es.