Csak a határon túl maradt talpon napilap – köztük az Új Szó

sso

Rohamosan átrendeződik a magyarországi médiapiac a választásokat követően. A hírportálok személyi váltásai mellett az egyik legérdekesebb fejlemény, hogy gyakorlatilag megszűntek a magyar napilapok: a két utolsó mohikán, a Népszava és a Magyar Hírlap is eltűnik. Az Új Szó a kevés nyomtatott, magyar nyelvű közéleti napilap között marad.

A jelenség régiós viszonylatban is egyedinek számít: nincs hasonló mértékű leépülésre példa a környező országokban. Szlovákiában például a bulvárlapokon túl a Sme, a Pravda, a nyomtatott verzióban is hozzáférhető Denník N is megél a piacon. A sokszínűségre jellemző, hogy a gazdasági témákra fókuszáló Hospodárske noviny is erős politikai részleggel rendelkezik, valamint a keleti régiókra fókuszáló Korzár printváltozata is fennmaradt.

Igaz, a legtöbbjük példányszáma fokozatosan csökken, ellentételezésként több esetben növelik vagy kimondottan hangsúlyozzák az online jelenlétet. Magyarországon ezzel szemben fokozatosan megszűntek a releváns, országos, politikai témákkal foglalkozó sajtótermékek – vagy az internetre vonultak át.

Elestek a napilapok

A napilapok piaca több stádiumban számolódott fel: a legnagyobb felzúdulást a Népszabadság 2016-os bezárása okozta, főként azért, mert váratlan és előzmények nélküli volt. Az azóta elhíresült, átfogó portfóliót kiépítő Mediaworks Hungary Zrt. szerint gazdasági okokkal lehetett indokolni a legolvasottabb, de mégis veszteségesnek számító napilap felszámolását (majd archívumának rejtélyes eltüntetését és fizetőssé tételét), a gyakorlatban azonban inkább politikai egyezség születhetett.

2022-ben a Ringier bejelentette a Magyar Hírlap megszüntetését, majd a 2026-os kormányváltást követően a megmaradt két politikai napilap került anyagilag tarthatatlan helyzetbe. A Magyar Nemzet augusztus elsejétől hetilappá alakult át, miközben leépítette a szerkesztőségi állományának nagyobbik részét. A lap sorsa azóta is bizonytalan, hiába szólították fel fideszes véleményvezérek is a kormánypárthoz kötődő oligarchákat a lap finanszírozására.

Az eredetileg baloldali és ellenzéki Népszava szintén egzisztenciális problémákkal találta magát szembe: 2026 májusában leállították a nyomtatott kiadását, mivel a veszteségesen üzemelő lap tartozásokat halmozott fel a Mediaworks felé – amely felmondta a szerződést. Az újság vezetése azóta sem talált megoldást a helyzetre.

A Magyar Nemzet és a Népszava nyomtatott verziójának megszűnése azonban előidézett egy abszurd helyzetet: megszűntek a magyar országos print napilapok. Az újságos standoknál mindössze közéleti hetilapokat találni – például a jobboldali Mandiner, a Heti Válasz, vagy a HVG. A napilapok eltűntek.

Megoldás a határon túl

Érdekesség, hogy lapunk, az Új Szó ebből a szempontból egyedi helyzetben van, hiszen továbbra is kiemelten foglalkozik a szlovák országos témák mellett magyarországi hírekkel is. A lap elsődleges célközönségét azonban a szlovákiai magyar közösség jelképezi. Az új szó internetes változata pedig már nincs egyedül, további portálokkal – mint a Paraméter vagy a Napunk – versenyez az olvasókért. A hetilapok terén fennmaradt a sokszínűség, a Vasárnap vagy a Ma7 is közéleti témákkal foglalkozik.

Mint arra a Gemišt portál korábbi gyűjtése is rámutatott, az Új Szón kívül még két (vagy inkább másfél) olyan sajtóterméket azonosíthatunk, amelyek beletartoznak a közéleti lapok kategóriájába és magyarul jelentetik meg őket, napi rendszerességgel: közös jellemzőjük, hogy szintén a határon túl jelennek meg, a média túlélte az anyaországi bezárási hullámot.

Az egyik ilyen lap a Szerbiában megjelentetett Magyar Szó, amely a Vajdasági Magyar Szövetséghez közel álló lapnak tekinthető. A szerbiai magyarok körében zajló hírverseny szintén részben az internetre költözött át, ugyanis egy szerkesztőségi szakadás után a Szabad Magyar Szó megalakulásával létrejött az ellenpólus.

A romániai magyar médiának régiós oldalhajtásai maradtak meg, ugyanis az Új Magyar Szó és a Krónika megszűnésével a leginkább nem országos, hanem régiós fejleményekre fókuszáló, konzervatív Szabadság maradt talpon. A régiós újságokon túl azonban nehéz elképzelni, hogy országos jellegű projekt indulna.

A napilapok újraindítási kísérletei helyett Magyarországon látványosan egyelőre csak az online tér mozgolódik: átfogalmazza magát a parlamenti választás óta nyári takaréklángon működő Partizán, főszerkesztőt váltott a 444.hu (szlovákiai, a DenníkN csoportnál tett kitérő után Munk Veronika tér vissza), de vezetői szinten változtat a 24.hu is. Azt nem tudni, hogy a napilapok piacán tátongó űr kapcsán bármelyik szereplőnek is lennének ambíciói.

Nem megfelelő hozzászólás jelentése

Nem megfelelő a hozzászólás?

To report a comment that violates the rules, please log in or fill out the form.
Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!

Ezt olvasta már?