Čaputováé lehet a második forduló is

A Focus közvélemény-kutató intézet – a Markíza televíziónak készített – legfrissebb felmérése alapján Čaputová a szavazatok 44,8 százalékát szerezné meg. Népszerűsége Mistrík visszalépése óta látványosan növekszik: a bejelentés előtt Čaputová támogatottságát 26,3 százalékra mérték, azóta csaknem a duplájára duzzadt. Ehhez képest a második helyen álló Maroš Šefčovič népszerűsége stagnál. Támogatottsága az utóbbi felmérésekben 20 és 25 százalék között ingadozott. A második fordulóban is Čaputová az esélyes: Šefčovič ellen 64 százalékot szerezne, Harabint pedig 72,4 százalékkal verné meg. Čaputová elsősorban a liberális pártok szavazóinak a támogatottságát élvezi, és a fiatalabb korosztály választaná.

Martin Slosiarik, a Focus Intézet elemzője szerint Čaputová bejutása a második fordulóba szinte biztosnak látszik, viszont a második helyen még lehetnek meglepetések.

„Egyáltalán nem zárnám ki a lehetőséget, hogy Štefan Harabin végül megelőzi Šefčovičot, és bekerül a második fordulóba. A következő két hét mindkét jelölt számára kulcsfontosságú lesz, főként a vitákban nyújtott teljesítményük dönthet” – mondta lapunknak az elemző.

Čaputová az 50 százalékot is meghaladhatja

Az AKO ügynökség tegnap szintén közzétett egy felmérést, amely szerint Čaputová megszerezné a szavazatok 52,9 százalékát. Ebben a felmérésben viszont Šefčovič jócskán visszaesett, nála mindössze 16,7 százalékos támogatottságot mértek. A 11,4 százalékot elérő Harabin számára ezzel elérhető távolságba kerülne a második hely.
Az új adatok fényében felmerült, hogy ha Čaputová megszerzi a voksok több mint a felét, akkor azonnali győztesnek tekinthető, és nem lenne szükség a második fordulóra. A jogászok azonban arra figyelmeztetnek, hogy az alkotmány nem fogalmaz egyértelműen a kérdésben. Mészáros Lajos korábbi alkotmánybíró, aki az alaptörvény vonatkozó cikkelyének kidolgozásában is részt vett, lapunknak azt mondta, a vonatkozó bekezdés valóban pontatlanul fogalmaz. Szerinte csak akkor nem kellene második fordulót tartani, ha az egyik jelölt az összes szavazópolgár 50 százaléka plusz 1 szavazatnak megfelelő mennyiségű voksot kapna, vagyis körülbelül 2,2 millió szavazatot. 

Feltörekvőben Harabin

Martin Slosiarik elemző szerint a Šefčovič és Harabin közti különbség a közvélemény-kutatásokban elenyészőnek tekinthető, vagyis Harabin komoly veszélyt jelenthet Šefčovič számára. Főként azért, mert Harabin éppen Šefčovič szavazóit igyekszik megszólítani. 

„Elképzelhető, hogy Šefčovič szavazói szemében Harabin egyre hitelesebbé és elfogadhatóbbá válik. Gondoljunk csak a közelgő vitákra, ahol a jelöltek gyakran támadják egymás értékrendszerét. Ebből a szempontból Šefčovič keze jobban meg van kötve, hiszen ő az Európai Bizottság alelnöke. A diplomáciai karrierjének biztosan nem tenne jót, ha egy liberális jelölttel szemben komoly sárdobálásba kezdene. Ezzel szemben Harabint nem kötik ilyen feltételek, ő tulajdonképpen „elengedheti magát." Véleményem szerint az SNS szavazói számára Harabin szimpatikusabb lehet, mint Šefčovič, hiszen a nemzetiek nem álltak be a Smer támogatottja mellé” – magyarázta Slosiarik.

Harabin jövője a tét

Az elemző hozzátette, hogy Harabin esélyein leginkább Kotleba ront.

„Leginkább azok a szavazatok hiányoznak Harabinnak, amelyek Kotlebához vándoroltak. Úgy gondolom, hogy ezekkel a hiányzó voksokkal Harabin probléma nélkül behozná Šefčovičot. Azt azonban nem tudom elképzelni, hogy Kotleba visszalépjen Harabin javára. Nem is lenne logikus lépés, hiszen Harabin személyében Kotleba komoly politikai ellenfelet talált magának. Érdekes kérdés lesz a választások után, hogy Harabin nem tervez-e tartósabban a politikában maradni, esetleg próbálkozik-e majd egy párt megalapításával” – mondta lapunknak Slosiarik.

Magyar voksok

Lapunknak sikerült megszereznie az AKO-felmérés eredményein belül a magyar szavazók preferenciáit. Az adatok szerint a magyarok 55,7 százaléka támogatta Čaputovát. Utána következik Bugár Béla, aki a magyar voksok 16,4 százalékát zsebelné be. Šefčovič és Harabin egyaránt 3,3 százalékot érne el. František Mikloško, Kotleba és Martin Daňo a magyar szavazók 1,6 százalékát győzte meg. 

A többi jelöltre nem szavazna egyetlen magyar sem. Magas azonban a bizonytalan szavazók aránya: 14,8 százalék még nem döntötte el, hogy kit támogat. Az AKO a felmérést egy 800-as reprezentatív mintán végezte, melyből körülbelül 100 személy vallotta magát magyar nemzetiségűnek.

Az AKO-felmérés eredményeiről megkérdeztük Čaputovát is. „Azt szeretném, hogy a magyarok és a szlovákok közt ne legyen szakadék. Egy országban élünk, ezért mindenki ugyanúgy megérdemli az esélyt a tanulásra, és a kulturális szokásainak ápolására” – mondta lapunknak Čaputová.