Čaputová magyarok között töltötte napját

A köztársasági elnök asszony a Pátria rádiónak adott interjúban hangsúlyozta, hogy támogatja a látható két- vagy többnyelvűséget is, de a fokozatos haladás híve. „A nyelvi jogokat illetően – legalábbis azok jogi szabályozása terén – nem úgy láttam, mintha nagyon problémásnak tekintenék a helyzetet. Ugye a kétnyelvű helységnévtáblákat fokozatosan a vasúti táblák követték, olyan lépések történtek, amelyek a két- vagy többnyelvűség irányába haladtak, amit a magam részéről helyes iránynak tartok, nem látok ebben gondot” – mondta az államfő.

Ugyanakkor bírálta a kettős állampolgárságot tiltó törvényt is, amelyet még 2010-ben, a Fico-kormány javaslatára fogadott el a parlament válaszul arra, hogy az Orbán-kormány lehetővé tette a határon túli magyaroknak, hogy akkor is felvegyék a magyar állampolgárságot, ha nem élnek Magyarországon. „Ezzel a törvénnyel nem tudtam azonosulni, hiszen Szlovákia sok állampolgárt veszített így – jelentette ki Čaputová. – A véleményem világos, nem látok a kettős állampolgárságban semmilyen gondot.” 

Sokan akarták látni

Az államfő tegnapi, gombaszögi látogatását rendkívül nagy érdeklődés övezte. A beszélgetést több százan követték végig a helyszínen. Čaputovát tapssal és ovációval fogadta a közönség. A táborban tett sétája során többen ajándékokat adtak az elnöknek. A helyi termékeken kívül a jelen lévő képzőművészektől is kapott alkotásokat. Az államfő a táborozókkal is beszélgetésbe elegyedett, többen közös fényképet is készítettek vele. Hivatalának átvételével kapcsolatban Čaputová azt mondta, hogy bár már hozott fontos döntéseket, de hivatali idejének kezdeti fázisában van.

„Az emberek belém vetették bizalmukat. Arra törekszem, hogy ne okozzak csalódást” – mondta, és hozzátette, hogy az elnök a pozíciójából kifolyólag fel tudja hívni a figyelmet a fontos témákra, így a Szlovákiában élő kisebbségek helyzetére is. Az asszimiláció, az oktatás és az iskolaügy problémáit említette. A Szlovákiában élő magyarok fogyása kapcsán elmondta, ezt a kérdést több szempontból kell megközelíteni. A kisebbségek fogyása szerinte az országos demográfiai trendeket követi. Čaputová szeretne kapcsolatban lenni a nemzetiségek mindennapjaival, de várja, hogy a kisebbségek részéről is érkezzenek felvetések.Arra a kérdésre, hogy hogyan látja a szlovák–magyar kétoldalú kapcsolatokat, az Orbán-kormány unióval és demokratikus értékkel szembenő politikája fényében az államfő a táborban elmondta: „Azt gondolom, hogy Magyarországgal jó és konstruktív kapcsolatokra van szükségünk, szomszédok vagyunk és partnerek a V4-ekben és az EU-ban egyaránt. Ez azonban nem zárja ki, és ezt Budapesten is elmondtam, hogy azokról az értékekről, amiket Szlovákia tiszteletben tart és amikről is nyíltan szoktam beszélni a budapesti vendéglátóimmal is, tárgyaljak. Beleértve azokat a kifogásokat is, amiket az unió megfogalmaz Magyarországgal szemben. Korrekt és nyílt párbeszédet folytattunk Budapesten.”

A preambulum kérdése

Az Alkotmány preambulumáról, amely a szlovákot jelöli meg államalkotó nemzetnek, úgy vélekedik, hogy inkább a polgári elv erősítését tartaná fontosnak, de hozzátette, hogy az alaptörvényhez mindig nagyon óvatosan kell hozzányúlni. „A preambulumot illetően úgy gondolom, hogy a polgári, állampolgári szempontnak kellene kulcsfontosságúvá válnia. Tehát nem tudok pontos formulációval szolgálni, de mindenképp az állampolgári szempontot szorgalmaznám, azt, ami most a preambulum utolsó előtti sorában van, azaz: Mi, Szlovákia polgárai... – mondta a köztársasági elnök. – Ezek a változások, megfogalmazások roppantul érzékenyek, legalábbis úgy érzékelem. Hangsúlyoznám, hogy minden olyan változásnak, amelyek alapvető jogállásokat fogalmazna meg, széles megegyezés eredményeképp kellene megszületnie. Amennyiben ilyen megállapodás nem jönne létre, inkább a status quo híve lennék, mert a megegyezés hiányának következménye a jelen jogállás romlása is lehetne” – mondta a Pátriának Čaputová.

Áderrel is emlékezne

Nem tartja kizártnak, hogy a jövőre, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a szlovák és magyar politikusok – akár ő és Áder János magyar köztársasági elnök – közösen emlékezzenek a történelmi eseményre. „Bármilyen részvétel, bármilyen ünneplés nagyon erőteljesen azon múlik, milyen az ünneplés kontextusa, milyen a retorika, amit, persze, magam is alakíthatok. Tudom, hogy a magyarság számára roppantul érzékeny a téma, a parlamenti jelzéseket természetesen észrevettem – jelentette ki Čaputová. – Mindenesetre: egy szomszéd ország képviselőjével kezet fogni jó és fontos. Nem véletlen, hogy az első külföldi utak éppen a szomszédokhoz vezettek.” Szerinte történelmi események eltérő értelmezésének nem szabad gátolnia a szomszédos országokkal való együttműködést. „Teljesen természetes, hogy más értékelése van egy-egy eseménynek, teljesen eltérő értelmezése, de ami nagyon fontos, hogy az eltérő történelmi értékelést, értelmezést ne húzzuk be a jelenlegi politikai kapcsolatokba, hogy képesek maradjunk a konstruktív párbeszédre és képesek maradjunk akár szimbolikusan akár a valóságban kezet nyújtani a másiknak” – véli Čaputová.

Jó kiindulási pont

Gombaszögön a kettős állampolgárság újra szabaddá tételére vonatkozó kérdésre úgy válaszolt, ha ilyen törvény kerülne elé, nem vétózná meg. A kisebbségek önrendelkezésével kapcsolatban pedig az átláthatóságot és az önkormányzatiságot megvalósító intézmények legitimitást tartotta a legfontosabb tényezőnek. A magyar kisebbséggel kapcsolatos elvárásairól elmondta, a színes Szlovákia részének tekinti a nemzetiségeket is. „Ha meg tudunk egyezni a közös értékekben, az egy jó kiindulási pont lehet” – mondta az államfő.