Čaputová akár Áderrel is emlékezne Trianonra

„A legfontosabb és a legelső dolog, amit el kell érnünk, az olyan intézmények, eszközök megjelenítése, amelyek az alkotmányt magát védenék a sok-sok változástól – jelentette ki Čaputová. – A szlovák alkotmány érvényessége idején kétszer annyi módosítást élt meg , mint az összehasonlítható cseh. Az alkotmánynak bizonyos értelemben érinthetetlennek kéne lennie és olyan mechanizmusokat kell tartalmaznia, amelyek megvédenék a politikusok gyakori módosító szándékaitól.”

Az alkotmány módosítását, így a preambulumát is, csak széles konszenzus alapján tartja elképzelhetőnek. „A preambulumot illetően úgy gondolom, hogy a polgári, állampolgári szempontnak kellene kulcsfontosságúvá válnia. Tehát nem tudok pontos formulációval szolgálni, de mindenképp az állampolgári szempontot szorgalmaznám, azt, ami most a preambulum utolsó előtti sorában van, azaz: Mi, Szlovákia polgárai... – mondta a köztársasági elnök. – Ezek a változások, megfogalmazások roppantul érzékenyek, legalábbis úgy érzékelem. Hangsúlyoznám, hogy minden olyan változásnak, amelyek alapvető jogállásokat fogalmazna meg, széles megegyezés eredményeképp kellene megszületnie. Amennyiben ilyen megállapodás nem jönne létre, inkább a status quou híve lennék, mert a megegyezés hiányának következménye a jelen jogállás romlása is lehetne.”

Áderrel is emlékezne Trianonra

Nem tartja kizártnak, hogy a jövőre, a trianoni békeszerződés aláírásának 100. évfordulója alkalmából a szlovák és magyar politikusok – akár ő és Áder János magyar köztársasági elnök – közösen emlékezzenek a történelmi eseményre. „Bármilyen részvétel, bármilyen ünneplés nagyon erőteljesen azon múlik, milyen az ünneplés kontextusa, milyen a rétorika, amit, persze, magam is alakíthatok. Tudom, hogy a magyarság számára roppantul érzékeny a téma, a parlamenti jelzéseket természetesen észrevettem – jelentette ki Čaputová. – Minden esetre: egy szomszéd ország képviselőjével kezet fogni jó és fontos. Nem véletlen, hogy az első külföldi utak éppen a szomszédokhoz vezettek.” Szerinte történelmi események eltérő értelmezésének nem szabad gátolnia a szomszédos országokkal való együttműködést. „Teljesen természetes, hogy más értékelése van egy egy eseménynek, teljesen eltérő értelmezése, de ami nagyon fontos, hogy az eltérő történelmi értékelést, értelmezést ne húzzuk be a jelenlegi politikai kapcsolatokba, hogy képesek maradjunk a konstruktív párbeszédre és képesek maradjunk akár szimbolikusan akár a valóságban kezet nyújtani a másiknak” – véli Čaputová.

Fontos a többnyelvűség

Čaputová támogatja a látható két vagy többnyelvűséget is, de a fokozatos haladás híve. „A nyelvi jogokat illetően. legalábbis azok jogi szabályozása terén nem úgy láttam, mintha nagyon problémásnak tekintenék a helyzetet. Ugye a kétnyelvű helységnévtáblákat fokozatosan a vasúti táblák követték, olyan lépések történtek, amelyek a két- vagy többnyelvűség irányába haladtak, amit a magam részéről helyes iránynak tartok, nem látok ebben gondot – véli az államfő. – Amikor a problémákra, gondokra kérdeztem rá, nem úgy láttam, hogy a többnyelvűség lenne a legérzékenyebb dolog.”

A kettős állampolgársággal nincs gond

Bírálta a kettős állampolgárságot tiltó törvényt is, amelyet még 2010-ben, a Fico-kormány javaslatára fogadott el a parlament válaszul arra, hogy az Orbán-kormány lehetővé tette a határon túli magyaroknak, hogy akkor is felvegyék a magyar állampolgárságot, ha nem élnek Magyarországon. „Ezzel a törvénnyel nem tudtam azonosulni, hiszen Szlovákia sok állampolgárt veszített így – jelentette ki Čaputová. – A véleményem világos, nem látok a kettős állampolgárságban semmilyen gondot.”

A teljes beszélgetést meghallgathatja itt