Bunkerek a határon?

DEMECS PÉTER

A problémára néhány dunacsúni telektulajdonos hívta fel lapunk figyelmét. A Pozsonyhoz tartozó városrészben tíz évvel ezelőtt vásároltak telkeket azzal a céllal, hogy kisebb víkendházakat építenek. Azóta is hiába várnak az építkezési engedélyek kiadására, a városrész azt nem hajlandó jóváhagyni. Hol azzal érvel, hogy az adott telkeket nem lehet építkezési telekké minősíteni, máskor pedig azzal volt gond, hogy nem hagyta jóvá a telektulajdonosok által terveztetett házak megépítését.

Újabban a városrész területrendezési tervének módosításában megjelent egy civilvédelemről szóló cikkely, mely alapján akár arra is kötelezhetik a telkek tulajdonosait, hogy parcelláikon civilvédelmi létesítményt építsenek. Magyarán: akár kapnak építési engedélyt, akár nem, ha a területrendezési terv módosítását elfogadják, a tulajdonosok – ha az önkormányzat úgy dönt – kénytelenek lesznek saját költségeikre saját parcelláikon légópincéket építeni, hogy vészhelyzet esetén a lakosság vagy az önkormányzat alkalmazottjai menedékre leljenek.

Hogy miért van szükség új civilvédelmi létesítmények megépítésére a főváros területén, ráadásul olyankor, amikor Pozsony több fölöslegessé vált bunker eladását tervezi, az illetékesek több hét elteltével sem adtak egyértelmű választ. Arra a törvényre hivatkoznak, amely lehetőséget ad ilyen bunkerek építésére. Az egész ügy pikantériája, hogy a parcellák, amelyeken a légópincéket építenék, a szlovák–magyar határ mellett húzódnak.

A belügyminisztérium álláspontja szerint Dunacsún önálló városrész, ugyanolyan jogkörei vannak, mint az összes önkormányzatnak, és ha úgy dönt, a határ mentén építhet légópincéket. A tárca szerint a törvények lehetőséget adnak arra, hogy az önkormányzatok civilvédelmi létesítményeket építsenek, ha nincs a község területén ilyen, ezért a minisztérium nem foglalkozik az üggyel. Részletek a 3. oldalon.