Bugár: Nem csak a megyei választások a tét

Csak az első, de szükséges lépésnek tartja a pénteki fordulót Bugár Béla, a Híd elnöke. Az eredményekről és a lehetséges folytatásról kérdeztük.

Hogyan értékeli a pénteki megbeszélést?

Ez egy szükséges politikai tárgyalás első fordulója volt. Már egy éve meghívtuk az MKP vezetését, ennek ellenére csak most került rá sor. Megegyeztünk abban, hogy amenynyiben tényleg kölcsönös az együttműködési szándék, akkor lejárató kampányt egyik párt sem indít a másik ellen. A tárgyaláson is elmondtam: ha együtt akarunk működni, de a másik párt egyes képviselői állandó támadásokat folytatnak, akkor az együttműködés sikertelen lesz. Amennyiben ezt betartja az MKP, akkor el lehet mondani, hogy van egy kis előrelépés. Azt is elmondtuk, hogy stabil partnerre van szükség. A nagypolitikában is látszik, hogy amennyiben a partner instabil, nem sokat lehet elérni. Amiben megegyezünk, azt be is kell tartani. Azt szerettük volna elérni, hogy ne legyen régió, ahol egymás ellen kampányol a két párt, mert az rá fogja nyomni a bélyegét a választásokra. Ezért lenne nagyon veszélyes helyzet, ha például valamelyik megyében csak a megyeelnökjelöltben sikerülne megegyezni, a képviselőlista nem lenne közös. A képviselőjelöltek esetében egymás ellen kampányolunk, a megyeelnök-jelöltért meg közösen? Az országos vezetés segítse, támogassa, ösztönözze megegyezésre a járási, a megyei szinteket.

Ezzel egyetértett az MKP?

Azt tudtuk elérni, hogy lesz még egy tárgyalási kör. A konkrét megegyezéseket a megyei szervezetekre bíztuk, ők fognak tárgyalni, ha nincs egyezség, akkor még egyszer átvesszük a lehetőségeket, és utána eldöntjük, hogy hogyan tovább. Abban is egyetértettünk, hogy igyekezni kell, hogy ne indítsunk egymás ellen megyeelnökjelölteket. Figyelmeztettünk ugyanakkor arra, hogy egyik párt sem „káderezheti” a másik jelöltjét, vagyis például a komáromi szervezet nem mondhatja azt, hogy nem értünk egyet a jelölttel, mert akkor a galántai vagy a dunaszerdahelyi szervezet is mondhatja a másik párt jelöltjére, hogy mi meg őt nem tudjuk támogatni. Szükség volt erre a megbeszélésre, de az eredményt akkor fogjuk látni, ha kiderül, hogy a megyék hogyan gondolkodnak.

Csak a megyei választások kerültek szóba?

Nem, szerintünk nem csak a megyei választásokról kell egyeztetni, ennél sokkal nagyobb a tét. Az együttműködés lehetősége a tét. A megyei választások az első lépcső ahhoz, hogy lássuk, működhet-e az együttműködés, hogy kiderüljön, őszinte-e az együttműködési szándék, vagy vannak olyan térségek, ahol a gyűlölet ennél nagyobb, és nem lehet együttműködni.

Az egymás elleni kampány tilalma csak a megyei választásokra vonatkozik?

Nem, általában érvényes, hogy nem indítunk a másik ellen lejárató kampányt. Érvényes a választások közti időszakokban is. Elmondtuk, hogy amennyiben az egyik párt valamelyik országos képviselője vagy akár helyi szervezetének elnöke negatív, támadó jellegű kijelentést tesz a másik párt bármelyik tagjáról, azt az illetékes párt vezetői leállítják. Ha tehát valamelyik vezetőnk támadná az MKP-t vagy annak elnökét, akkor az én feladatom lesz leállítani. És ezt ugyanolyan nyíltan kell tenni, ahogyan a lejáratás történt: ha például az Új Szóban, akkor nekem az Új Szóban kell ugyanúgy rendbe tennem, és el kell mondanom, hogy az ilyen ember vagy elfogadja a párt véleményét, vagy pedig nem tudunk vele tovább együttműködni. Az őszinte együttműködéshez ez kell. Tegnap tárgyaltunk Őry, Csáky és Gubík kijelentéseiről is. Az nem működik, hogy együtt akarunk működni, a másik párt EP-képviselője pedig bizniszpártról beszél és pöcegödörrel példálózik a Híd kapcsán.

A megyeelnökjelöltek kapcsán említett példa arra utal, mintha megegyeztek volna: Nyitra megyében a Híd, Nagyszombat megyében pedig az MKP állíthat elnökjelöltet.

Nem, ilyen egyezség nincs. Csak azt mondtuk, hogy arra van lehetőség, azt kell megpróbálni, hogy egymás ellen ne indítsunk elnökjelöltet. De ez nem azt jelenti, hogy egyik megyében az egyik, a másikban a másik párt indít jelöltet, lehet például független személy is a megyeelnökjelölt. Ennek azonban van még egy vetülete: a pártvezetésnek akkor is lépnie kell, ha valamelyik tagjuk a megegyezés ellenére független jelöltként akar indulni. Az ilyen jelöltet ki kell zárni a pártból. Olyan nem fordulhat elő, mint a 2014-es önkormányzati választásokon Komáromban, ahol az MKP-ból kivált és függetlenként indult polgármesterjelölt számíthatott a párt nyílt vagy kevésbé nyílt támogatására.

Mikor lehet a következő tárgyalási kör, mennyi időt kapnak a megyék a tárgyalásokra?

Nagyon sokat nem, legfeljebb egy hónapot. A megyéknek március közepéig ezt valahogyan le kell zárniuk, nekünk pedig március végéig meg kell egyezni. Mert más lehetséges partnerek is szóba jöhetnek.