Brüsszel nem lép az élelmiszerügyben

Brüsszel is tudja, hogy ugyanazon termék minősége Nyugat-Európában jobb, mint az unióhoz később csatla- kozott tagállamokban, még- sem tervez lépéseket ennek kiküszöbölése érdekében.

Brüsszel/Pozsony. Nem megelőzhető a vállalatoknak az a gyakorlata, amely szerint a különböző piacokra szánt termékeiket a nemzeti ízlésnek, preferenciának vagy vásárlóerőnek megfelelően dobják piacra – nyilatkozta a Magyar Idők napilapnak Vytenis Andriukaitis, az unió egészségügyért és élelmiszer-biztonságért felelős biztosa. Bár az elmúlt napokban Szlovákia és Magyarország mellett Csehország is európai uniós szintű fellépést sürgetett, amiért a nyugat-, illetve a kelet-európai piacokra eltérő minőségű élelmiszereket visznek a gyártók, a biztosa szerint addig, amíg a terméken szereplő releváns információk megfelelnek a valóságnak, nincs jogi alapja annak, hogy EU-s szinten kezeljék a kérdést.

Vytenis Andriukaitis ugyanakkor arra bátorítja a fogyasztókat, hogy követeljék meg a gyártóktól az azonos minőséget, függetlenül attól, hogy melyik országban élnek. Bár egy cég valóban dönthet úgy, hogy országonként eltérő összetevőket használ, a fogyasztókat pontosan tájékoztatni kell erről, és nem lehet félrevezetni a vásárolt áru összetevőivel kapcsolatban. Ez azt jelenti, hogy az összetevőket pontosan meg kell határozni, és azokat könnyen elérhetővé kell tenni a vásárlók számára.

Nemrég a Szlovák Állategészségügyi és Élelmiszeripari Felügyelőség (ŠVPS) hívta fel a figyelmet arra, hogy az általa vizsgált termékek több mint fele rosszabb minőségű Szlovákiában, mint Ausztriában. Jozef Bíreš, az ŠVPS igazgatója szerint a hústermékeknél a legszembeötlőbb a különbség. Gabriela Matečná földművelésügyi miniszter rámutatott, Bulgáriában, Romániában, Lettországban, Litvániában és Észtországban is hasonló minőségi eltérésekre bukkantak az ellenőrzésekkor. Magyarországon a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) egyik korábbi, 24 terméket érintő összehasonlító vizsgálatán az derült ki, hogy a Magyarországon forgalmazott egyes élelmiszerek rosszabb minőségűek az osztrák boltokban kapható hasonló termékeknél. A problémát a hivatal egyes mintáknál abban látta, hogy az osztrák, illetve a magyar fogyasztónak szánt termékek egyes érzékszervi jellemzőjükben és élvezeti értékükben különböztek egymástól, miközben megjelenésük, márkanevük és megnevezésük hasonló volt. (MTI, TASR)