Még egy ideig nem kell tartaniuk a Nagy-Britanniában dolgozó szlovák polgároknak attól, hogy a szigetország Európai Unióból (EU) való kilépése (brexit) bármilyen módon érintené őket. Az esetleges kilépést is egy átmeneti időszak követné, mely során London kapcsolata az Európai Unióval nem változna. Valószínű, hogy a brexitre sor kerül, ám hogy milyen formában és mikor, egyelőre senki sem tudja.
Brexit: a véget nem érő vergődés

A 2016. június 23-án tartott népszavazáson döntöttek úgy a britek, hogy a szigetországnak távoznia kell az Európai Unióból. Az azóta eltelt három év sem hozott változást, s London a számtalan tárgyalás, az unióból való kilépés elhalasztása ellenére továbbra is tagja az EU-nak. Egyre erősödnek a hangok, melyek szerint a brit parlament tehetetlensége miatt megérett az idő egy új népszavazás kiírására, sokan viszont azt állítják, a polgárok az eredeti népszavazáson kifejtették a véleményüket, s ezt tiszteletben kellene tartani, ami a gyakorlatban annyit jelent: teljesen mindegy, a brexit mely formájában sikerül megegyeznie Londonnak Brüsszellel, Nagy-Britanniának távoznia kell az unióból. Azt, hogy mivel ér véget ez a folyamat, egyelőre senki sem tudja megítélni, amiben viszont mindenki egyetért, hogy a véget nem érő tárgyalások egyre fárasztóbbak.
Választás, népszavazás
December 12-én Nagy Britanniában parlamenti választást tartanak, amely a brexit szempontjából is sorsdöntő lehet. Nem titok ugyanis, hogy ha a Boris Johnson vezette Konzervatív Párt megnyeri a választást, akkor a lehető leggyorsabban véghez viszi a brexitet. A brit Bill Newton Dunn (Renew Europe, Európa Megújul), az Európai Parlament legrégebben tisztségben levő s egyben legöregebb képviselője szerint Johnson egyetlen lehetősége a brexit végrehajtására a decemberi választáson való fölényes győzelem.
„Ellenkező esetben minden más forgatókönyv is érvényben marad: tehát a brexit további elhalasztása, az egyezség nélküli távozás, de egy újabb népszavazás kiírása is. Johnson, aki egyébként viccesnek tűnhet, de akit én idiótának tartok, hatalmas erőfeszítést fektet majd a választási kampányba, a nyeresége viszont egyáltalán nem biztos”
– nyilatkozta lapunknak Newton Dunn.
Meggyőződése, hogy a parlamenti választás egyben a brexitről szóló népszavazás lesz. Hiszen a pártok egyértelmű kínálattal és egyetlen programmal indulnak majd a választáson: maradni-e az unióban vagy sem. „Johnson pártja azt állítja, távozni kell az unióból, s ha nyer, akkor azt mondom, történjen, aminek történnie kell, s lépjünk ki. De ha nem szerez többséget, akkor szerintem haladéktalanul újabb népszavazást kell tartani a kilépésről” – fűzte hozzá a képviselő.
Sean Kelly (EPP) ír európai parlamenti képviselő szerint Nagy-Britannia unióból való kilépésének folyamatát azonnal le kellene állítani, az illetékesek ugyanis nem tudják elképzelni, milyen következménye lenne egy ilyen lépésnek. „Egyre inkább valószínűsíthető, hogy brexit esetén Skócia népszavazást tartana a Nagy-Britanniától való elszakadásról, s egy úgynevezett kemény, tehát egyezség nélküli brexit esetén Észak-Írország is azonnal kezdeményezné az Írországhoz való csatlakozásról szóló referendumot. Tehát az Egyesült Királyság jövője forog kockán” – állítja Sean Kelly.
Kronológia
- David Cameron 2013-ban jelentette be, hogy ha 2015-ben megnyeri a választást, népszavazást ír ki az EU-tagságról.
- 2016. június 23-án a britek 52 százaléka a szigetország Európai Unióból való kilépése mellett döntött.
- Cameron 2016. július 11-én lemondott, helyére a korábbi belügyminiszter, Theresa May került.
- Egy évvel később, 2017. június 17-én kezdődtek a kilépési tárgyalások, s 2018. december 8-án megszületett a megállapodás, az EU egyezséget kötött Londonnal a brexit legfontosabb pontjairól.
- A May által kiegyezett megállapodást 2019. január 15-én a brit alsóház leszavazta, majd március 12-én még egyszer elutasította.
- 2019. március 14-én a brit alsóház felszólította Mayt, kérjen halasztást az EU-tól, legalább június 30-ig.
- Március 21-én az EU megadta a halasztást.
- 2019. március 29-én harmadszor is leszavazta a megállapodást, így a britek április 12-ig kaptak időt arra, hogy eldöntsék, mit akarnak.
- Az április 19-én tartott rendkívüli EU-csúcson végül október 31-ig kaptak a britek újabb rugalmas halasztást.
- Miután London ezek után sem tudott döntést hozni, május 23-án EP-választást is tartott.
- Theresa May az EP-választás után lemondott.
- Július 23-án a Konzervatív Párt új vezetője, Boris Johnson lett a miniszterelnök.
- Augusztus 28-án Johnson a parlament öthetes felfüggesztését kérte II. Erzsébet királynőtől, aki a kérésének eleget tett.
- Szeptemberben Johnson számos fontos szavazáson bukott el, s az alsóházban átment az a törvényjavaslat is, mely szerint a britek október 31-én csak rendezett brexittel léphetnek ki.
- Boris Johnson október 19-én formálisan kezdeményezte az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanácsnak küldött levelében a brit EU-tagság megszűnésének halasztását, egy másik levélben ugyanakkor közölte a testülettel, hogy károsnak tartaná a kérés teljesítését.
- London január 31-ig kapott újabb, rugalmas halasztást Brüsszeltől.
A halászok kérdése
Pieter Cleppe, az Open Europe agytröszt vezetője szerint a 2016-os népszavazás eredményeit tiszteletben kell tartani, s Londonnak kötelessége távoznia az unióból.
„Ellenkező esetben a kormányzás úgymond szembe köpi saját állampolgárait”
– állítja a szakértő.
Véleménye szerint a brexit elkerülhetetlen, még akkor is, ha sokan nem tudatosítják, milyen következményekkel járna. „Leegyszerűsítem a problémát a halászatra. Kemény, egyezség nélküli brexit esetén például a francia halászok nem halászhatnának a brit fenségvizekben és fordítva. Ez a gazdaság ugyan kicsi, elhanyagolható része, de mégis az érintett országok kulcsfontosságúnak tartják, ezért is ábrázolja ez a példa jól, mi mindennel kellene szembesülni London EU-ból való távozását követően” – állítja Cleppe.
Bill Newton Dunn szerint csak idő kérdése volt, mikor kerül terítékre a brexit ügye, a britek ugyanis szerinte világéletükben elégedetlenek voltak, s képtelenek voltak haladni a korral. „1945-ben, a második világháború végén a britek közölték, megnyertük a háborút, köszönjük a szövetségeseknek, az USA-nak, meg mindenkinek, de azért mi nyertünk, mi vagyunk a legjobbak. Európa viszont a háborút követően megváltozott, de mi nem. Maradtunk ott, ahol voltunk. Nincs írott alkotmányunk, pedig szükségünk lenne rá. Számos területen lenne szükség modernizációra, de a britek egyszerűen képtelenek meglépni ezt a lépést, s úgy látom, London teljesen elveszítette Európában a megbízható és mérvadó partner hírnevét” – mondta Newton Dunn.
Támogassa az ujszo.com-ot
A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!
Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik.