Börtönt kaptak a biztosítási csalásért

„Olyan esetekről van szó, amikor a biztosítót félrevezették, hogy a munkaképtelennek nyilvánított személy teljesíti a táppénz megítélésének a feltételeit. Legtöbbször a csalásban a munkaadók is részt vettek, éspedig célirányos munkaviszonyok létesítésével vagy a kivetési alapok manipulálásával. De előfordult, hogy a kezelőorvos nyilvánított valakit indokolatlanul ideiglenesen munkaképtelennek” – tájékoztatott a Szociális Biztosító. Ha felmerül a csalás gyanúja, részletes ellenőrzést rendelnek el, mely keretében a biztosító felülvizsgáló orvosa megvizsgálja, a munkaképtelenség elrendelése és hossza mennyire megalapozott. Ha kiderül, hogy ez nincs összhangban a beteg állapotával, javasolja a betegállomány megszüntetését és a táppénz megvonását. 2013. január 1-jétől október 31-éig több mint 42 ezer esetben született ilyen döntés. Táppénzcsalás gyanúja esetén a biztosító nemcsak a „beteget” ellenőrzi otthonában, hanem a munkaadóját is, és a bonyolultabb ügyekben a munkafelügyelőséggel, az adóhivatallal és az egészségbiztosítókkal is együttműködik. Ha bebizonyosodik a szándékosság és a táppénzcsalás a bűncselekmény jeleit mutatja, a Szociális Biztosító büntető eljárást kezdeményez, amiért a bíróság egytől öt évig terjedő szabadságvesztést szabhat ki. Idén kilenc esetben tettek feljelentést. A büntető szervek jelenleg hat munkaadó ellen folytatnak eljárást. Hat esetben öt önkéntes biztosítással rendelkező személyt bűnösnek találtak, akik a csalásért börtönbüntetést, illetve alternatív büntetésként kényszermunkát kaptak. „Ezenkívül meg kell téríteniük a Szociális Biztosítónak a keletkezett kárt, összesen 1700 eurót” – részletezte a biztosító.