Boros Zoltánnal, a Rimaszombati Járási Hivatal elöljárójával

Nagy felháborodást keltett a pedagógusok körében az az olvasói levél, amelyben a szerző arról ír, hogy a Rimaszombati járás magyar tannyelvű alapiskoláiban manapság bárki taníthat. Ócsárolja az oktatási intézmények színvonalát, s tanulságként az egészből azt vonja le, hogy a szülők azért adják szlovák iskolába gyermekeiket, mert ott színvonalasabb képzés folyik.

A régió magyar alapiskoláinak „kudarcáért” a járási hivatal vezetőjét, Boros Zoltánt teszi felelőssé. Most neki adtunk szót.Mit szólt a levélhez?

Kellemetlenül érintett a tartalma, de nem ért váratlanul, mivel régen tudatosítottam, hogy aki Szlovákiában politikai vagy közéleti tevékenységet vállal, azt sajnos bármikor érhetik alaptalan vádaskodások. A történtek pikantériája, hogy a rágalmazó közvetlenül a megyei választások előtt küldte el levelét az Új Szónak. Tette ezt nyilván olyan szándékkal, hogy kevesebben szavazzanak rám. Amit leírt, az tömény hazugság, hitelrontó rágalom. Emberi silányságát a levél szerzője abban mutatja ki, hogy egy nem létező személy mögé bújik. Egyébként ez is bizonyítéka annak, hogy

a szerző nem írt igazat. A járási hivatal irányítása alá 21 teljes szervezettségű alapiskola tartozik, ebből négy magyar és négy vegyes, a 34 kisiskolából huszonöt magyar tannyelvű. A járás területén 107 település van, ezek nagyrészt kis lélekszámúak. Sajátos helyzetben vagyunk, mivel az osztályokban kevés a gyerek, és számunkra a legnehezebb feladat az iskolák megtartása. Hivatali jogkörömmel élve megadtam a kivételt azoknak az iskoláknak, ahol a diákok létszáma a törvényben meghatározott létszám alá csökkent. Sok esetben csak kihelyezett osztályként tudtuk megmenteni az iskolát, de ahol találtunk megoldást, ott nem zártunk be az oktatási intézményt. Az oktatás színvonaláról pedig szakképzett pedagógusok gondoskodnak, mert az elmúlt három évben sikerült emelni az oktatás színvonalát a magyar alapiskolákban. A levélíró szerint ön ismerősöket, barátokat nevezett ki iskolaigazgatónak, és nem a legmegfelelőbb pedagógusokat.

Az iskolaigazgatók kinevezésekor mindig figyelembe vettem az iskolaszék ajánlását. De nem is volt szükség módosításra, hiszen a testületek minden esetben képzett és tapasztalt pedagógust javasoltak. Az erről szóló dokumentumok az oktatásügyi osztályon bármikor megtekinthetők. Ennek ellenére a levélíró szerint a harmaci alapiskola élére mégis egy nem szakképzett igazgató került. Ez hogyan történhetett?

A Harmaci Magyar Tannyelvű Alapiskolát a kevés tanuló miatt csak úgy tudtuk megmenteni, hogy igazgatásilag a Rimaszécsi Alapiskolához csatoltuk, amely önálló jogi intézményként működik. Harmacra pedig képesített, egyetemi végzettségű tanerőt helyeztünk. A levélben szó volt még a hittan tanításáról: ezt a tantárgyat minden iskolában a püspök engedélyével oktatják. A levélből számomra úgy tűnt, mintha a szerző a magyar iskolákra szórt vádakkal a lelkiismeretét nyugtatgatná, amiért ő magyar létére szlovák tannyelvűbe járatja gyermekeit.