Bonyolult lett a nyugdíjképlet

LAJOS P. JÁNOS

A törvény szerint a pénztártagok túlnyomó többsége kénytelen lesz életjáradékot vásárolni magának valamelyik életbiztosítóban. Az ügyfél válogathat, a biztosítók a központi elektronikus ajánlórendszeren keresztül javaslatot tesznek a nyugdíj összegére. Az ajánlatot az ügyfél kéri, az alapot a nyugdíjpénztárban megspórolt összeg jelenti. A biztosítók ajánlata 30 napig él, ez alatt kell döntenie az ügyfélnek, hogy melyiket választja.

Ha olyan alacsony a megspórolt összeg, hogy egyetlen biztosító sem tesz ajánlatot, akkor úgynevezett programozott folyósítással juthat hozzá a pénzéhez. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a megspórolt összeget felveheti, nyugdíjat azonban nem kap a második pillérből.

17 euró a II. pillérből

A második pillérből származó nyugdíj a teljes járadék viszonylag alacsony hányadát teszi majd ki. Egyrészt azért, mert kezdetben még csak 10 év spórolás áll majd az ügyfelek mögött, másrészt pedig azért, mert a Fico kormány 2012-ben a második pillérbe jutó járulék arányát 9 százalékról 4 százalékra csökkentette. A legrosszabbul keresők – a minimálbér és az átlagbér közötti sáv – esetében a második pillérből származó nyugdíj összege csak 20–40 eurót tesz majd ki 10 éves spórolást követően.

Az INESS gazdaságpolitikai elemző intézet szerint például az a pénztártag, akinek fizetése az elmúlt 10 évben pontosan megegyezett az átlagkeresettel – jelenleg 803 euró bruttó – 419 euró havi nyugdíjra számíthat majd, ebből azonban csak 43 eurót kap a második pillérből. A minimálbérért dolgozó esetében – aki 10 év alatt mintegy 3000 eurót spórolt meg – a nyugdíj csak 211 euró lesz jövőre, amiből 17 euró származik majd a második pillérből.

Az első években nem lesz magas a második pillérből származó nyugdíj a jobban keresők esetében sem. Az INESS számítása alapján például az a nyugdíjas, aki élete során az átlagbér 1,9-szeresét kereste, 728 euró nyugdíjra számíthat, ebből 647 euró az állami pillérből, 87 pedig a magánpillérből származik majd.

Valorizáció

Az ügyfélnek a nyugdíjazásakor döntenie kell: „vásárol-e” valorizációt a nyugdíjához, vagy fix összeg utalását kéri. A valorizáció a kezdőnyugdíj összegét csökkenti. A járadék valorizációjának mértékét a Szlovák Nemzeti Bank állapítja majd meg a várható infláció alapján.

Ha ezt választja az ügyfél, akkor a második pillérből származó nyugdíjának összege is emelkedik majd, hasonlóan az első pillérből származó részhez. Ha ezt a lehetőséget nem kéri, akkor az életbiztosítóban vásárolt járadéka élete végéig ugyanakkora összegű lesz.

Öröklés

A nyugdíjpénztártagok elhalálozása esetén kétféle öröklési helyzet adódhat: ha a pénztártag még aktív korában, nyugdíjazása előtt hal meg, akkor az addigi megtakarításait örökösei kapják. Lesz azonban lehetőség az öröklésre a második pillérből származó nyugdíj esetében is – de csak hét évig.

Pontosabban: ha a nyugdíjas az első hét évben hal meg, akkor az örökösök megkapják az elhalálozás napjától a hetedik év végéig járó nyugdíjat. Ha rögtön a nyugdíjazása napján hal meg, akkor hétévnyi nyugdíjat, ha a hetedik év végén, akkor már semmit. Ez a rendelkezés azonban csökkenti a nyugdíj összegét, mintegy 2 százalékkal – 50 eurós nyugdíj esetében tehát évente 12 euróval.

Özvegyi nyugdíj

A második pillérből származó nyugdíj esetében nem jár automatikusan özvegyi nyugdíj vagy árvasági járadék a legközelebbi hozzátartozóknak. Az ügyfél azonban „vásárolhat” özvegyi nyugdíjat. A „vásárlás” természetesen ebben az esetben is abból áll majd, hogy a második pillérből származó nyugdíja alacsonyabb lesz.

Ha tehát a nyugdíjas azt szeretné, hogy özvegye vagy gyerekei halála után egy bizonyos ideig járadékot kapjanak, akkor azzal kell számolnia, hogy a nyugdíja mintegy 10 százalékkal alacsonyabb lesz. Ez a már említett 50 eurós második pillérből származó nyugdíj esetében 5 eurót jelent havonta, vagyis évente 60 eurót veszít. Az özvegyi nyugdíjat illetve az árvasági járadékot egy vagy két évig kaphatják majd hozzátartozói.