Biztosításból – takarékoskodás

Pozsony. A nyugdíjreform kezdetével egy időben, januártól módosul a kiegészítő nyugdíjbiztosítás szabályozása is. A biztosítás takarékoskodásra változik; a parlament októberben fogadta el a kiegészítő nyugdíjbiztosításról szóló jogszabályt. Ezzel egyenjogúsított több típusú hosszú távú befektetést, és egyben szigorította a megtakarított összeg felhasználását. A kiegészítőnyugdíj-biztosítók nyugdíjpénztárrá alakulnak át, ezt a változást azonban a már szerződéssel rendelkező ügyfelek nem érzik meg.

Csökken az éves adókedvezmény mértéke: az eddigi 24 ezer korona helyett csak 12 ezer koronát lehet majd leírni az adóalapból. Ez a kedvezmény a jövő évtől érvényesíthető a hosszú távú bankbetétekre és az életbiztosításra is, ugyancsak élhetnek ezzel a kedvezménnyel azok, akik befektetési alapokra bízzák a pénzüket. Az adókedvezménynek azonban feltétele, hogy legalább 10 évig takarékoskodjon a befektető, és ne vegye fel a megtakarított összeget 55 éves kora előtt. Ha valaki mégis idő előtt fel akarja használni a pénzt, akkor három éven belül ki kell fizetnie a korábban elengedett adót. A pénzügyminisztérium kezdetben az adókedvezmény megszüntetését javasolta, mivel az szerintük nem teljesen felel meg a szlovák adórendszer alapelveinek, a szociális tárca azonban ragaszkodott a megtartásához. A kedvezmény kiterjesztése a többi megtakarítási formára azonban hátrányos lehet a kiegészítő nyugdíjspórolás szempontjából. A jogszabály ugyanis meghatározza, hogy az így megspórolt összegnek csak az 50 százalékát veheti fel a kiszabott idő leteltével, a másik 50 százalékon életjáradékot kell vásárolnia. Ha korlátozott ideig járó kiegészítő nyugdíjat vásárol, akkor csak az összeg 25 százalékát kapja kézhez egy összegben.

Ez a korlátozás nem érvényes a más típusú megtakarítások esetében, az életbiztosítás vagy a befektetési alapban lévő megtakarítás egy összegben is felvehető. Az eltérő szabályozást rossznak tartja Jiří Rusnok, az ING nyugdíj-biztosítási részlegének igazgatója, korábbi cseh pénzügyminiszter is. Csehország példáját említette, ahol szintén nincs szabályozva a megtakarított összeg felhasználása. „A nyugdíjasok általában egy összegben veszik fel pénzüket, amit rögtön el is költenek, felújítják lakásukat, támogatják unokáikat, ami nem rossz, csak nincs összhangban a törvényalkotó céljával – mondta Rusnok. – Mivel az állam jelentős adókedvezményt biztosít a kiegészítő nyugdíjbiztosítás esetében, ezt a feltételt jogosan szabhatná meg.”

A kiegészítő nyugdíjspórolásnak továbbra is marad egy előnye: a munkaadók is hozzáfizethetnek alkalmazottjuk megtakarításához. Hozzájárulásukat bizonyos összegig elkönyvelhetik a vállalat költségeiként, vagyis leírhatják az adóalapjukból. A módosításnak köszönhetően kedvezőbbé válik a kiegészítőnyugdíj-pénztárban megtakarított összeg öröklése: az örökösök megkapják a teljes öszszeget, vagyis a munkaadó által befizetett részt is, ami újdonság a törvényben. (lpj)