Bizonytalan a kormányfőhelyettes által beígért több tízezer bérlakás jövője

A Holý által beharangozott, 40 ezer lakás építéséről szóló elképzelések gyors megvalósulásában a szakemberek sem bíznak. Ha az államnak valóban sikerülne megkötnie a szerződést a bejelentett befektetőkkel, a finn YIT építőipari konszernnel, a Vienna Insurance Grouppal, a svéd Heimstaden csoporttal és a BWSG céggel, akkor sem tudnának egyszerre ennyi lakást felépíteni. Szlovákiában az elmúlt három évben évente átlagosan 20 767 lakás épült – derül ki a Statisztikai Hivatal adataiból. Ezek mintegy 65 százaléka ráadásul családi ház volt, a társasházakban évente átlagosan csupán 7200 lakással bővült a lakásállomány.

„Az építőipari kapacitást és az engedélyezési folyamat hosszát tekintve az államilag támogatott bérlakások építése hosszabb időt vesz igénybe”

– állítja Juraj Suchánek, a Városfejlesztési Intézet (IUR) ügyvezető igazgatója.

Jó döntés volt?

Viktor Obtulovič, a FinGO.sk pénzügyi tanácsadó társaság ingatlanszakértője szerint mindössze évi néhány száz új bérlakással bővülhet a lakásállomány, ami egyáltalán nem lesz hatással az ingatlanpiacra. Szlovákiában jelenleg több mint 400 ezer lakás hiányzik, így az említett emelés egyszerűen nem lesz elég. Vladimír Kubrický, a Szlovákiai Ingatlanszövetség elemzője nem egészen ért egyet ezzel a kijelentéssel.

„A lakáshiányra vonatkozó bármely számadat illuzórikus. A kérdés az, hogy milyen színvonalú lakásokat kell biztosítani az embereknek”

– mondja, rámutatva, hogy még a bérlakásrendszeren kívüli új lakások építése sem javíthatna a helyzeten. Szerinte az, hogy több ilyen lakást adunk át, nem garantálja, hogy mindegyikben lakik majd valaki. Az elemző azonban elismeri, hogy a bérlakások nem fogják megoldani a lakhatási problémákat ebben a választási időszakban, ráadásul nem szabad megfeledkezni a világjárvány és az ukrajnai háború okozta problémákról sem. Kubrický úgy gondolja, hogy az államilag támogatott lakhatással kapcsolatos változásokat az ingatlanvásárlás vagy -bérlés valós alternatívájaként kellene értékelnünk.

Vitatott bérleti díjak

Kérdéses azonban, hogy ez az alternatíva valóban biztosítja-e a politikusok által ígért olcsóbb bérleti díjakat. A kereskedelmi bérleti díjaknál 30–50 százalékkal alacsonyabb összegekről beszélnek, ami az említett befektetők számára egyáltalán nem biztos, hogy előnyös.

„Ilyen feltételek mellett egyetlen építtető sem vágna bele a lakásépítésbe. Nem szabad elfelejteni, hogy őket elsősorban a profit érdekli, nem pedig a jótékonyság, így nem látom okát annak, hogy egy befektető miért menne bele egy ilyen üzletbe”

– figyelmeztet Obtulovič. Suchánek ugyanakkor arra is felhívja a figyelmet, hogy ezek a lakások azok számára jelentenek alternatívát, akik nem tudják a szokásos módon biztosítani a saját lakhatásukat, a bérbeadónak fizetendő végső összeg így meghatározó lesz számukra. A gyakorlatban tehát nem tesznek különbséget aközött, hogy ebből az összegből mennyi megy az úgynevezett bérleti díjra, és mennyi a közüzemi és egyéb szolgáltatásokra. „Figyelembe véve az energiaárak emelkedését és a bérlethez kapcsolódó díjak becsült összegét, inkább azt feltételezem, hogy a valós különbség a kereskedelmi bérleti díjaknál valamivel alacsonyabb lesz” – mondja az IUR ügyvezető igazgatója.

Hiányzó telkek

A helyhiány miatt is adódhatnak problémák.

„A Szlovák Földalap tulajdonában levő földterületek túlnyomó többsége a vonzó megyeszékhelyeken kívül található. Olyan régiókban, amelyek nem vonzzák a munkáltatókat, például Mezőlaborcon vagy Korponán”

– mutat rá Obtulovič. Hasonlóan látja a helyzetet a Szlovákiai Városok és Falvak Társulása (ZMOS) is, amely több mint két évtizeden keresztül elsősorban a közlekedési tárca és az Állami Lakásfejlesztési Alap által biztosított támogatási mechanizmus révén biztosította a bérlakások építését. A ZMOS az eddigi tapasztalatai alapján elmondhatja, hogy a falvak részéről lényegesen nagyobb az érdeklődés a bérlakások építése iránt, mint a városok részéről, ennek okait pedig a városi telkek korlátozott mennyiségében és az erős befektetői aktivitásban látják. Ezért alternatívaként egy állami vagyonkezelő ügynökség létrehozását javasolták, amely a használaton kívüli állami épületeket és földterületeket bérlakás céljára átadná az önkormányzatoknak. „A javaslatunkat azonban nem építették be az ország helyreállítási tervébe, amit negatívan értékelünk, hiszen sok épületet már nem használ az állam, amelyek emiatt egyre rosszabb állapotban vannak. Ennek ellenére megtartja őket, pedig ezeket értelmesen is hasznosíthatták volna” – mondta el Michal Kaliňák, a ZMOS szóvivője.

KAMILA OLÁHOVÁ

A szerző a Trend gazdasági hetilap munkatársa