Berényi: „Nem volt megfelelő a memorandum átadásának időzítése”

Igor Matovič miniszterelnök arról beszélt, hogy az MKP ügyvivő elnöksége visszaélt a trianoni békeszerződés 100. évfordulója alkalmából rendezett találkozó kínálta helyzettel. Hogyan értékeli a kormányfőnek az MKP ügyvivő elnöksége által megfogalmazott memorandumra adott elutasító reakcióját? 
A miniszterelnök a találkozón nem nézte meg a dokumentumot, hanem a kezembe adta, hogy én olvassam el, és később tájékoztassam őt a tartalmáról. A memorandum megjelent a közösségi médiában, így a szlovák sajtó azonnal belekapaszkodott. Nyilván mindenki, aki a kormányfővel szemben fogalmazza meg önmagát, kihasználta a helyzetet: deformált módon úgy tájékoztattak, hogy Igor Matovič el akarja adni Dél-Szlovákiát a magyaroknak. Ezért aztán a miniszterelnököt az zavarta, hogy a meghívottak egy csoportja miatt a találkozó gesztusa után még neki kell magyarázkodnia a szlovák sajtó, a parlamenti ellenzék és néhány koalíciós partnere előtt is. Gondolom, ezért volt ideges, és így elég ingerülten reagált a memorandumra. 

Beszélt azóta erről Matovičcsal? 
Természetesen igen, hiszen pénteken reggel is együtt voltunk a magyar–szlovák határ megnyitásának bejelentésekor. Nem titkolom, én is úgy gondolom, hogy az időzítése és a formája egy ilyen jellegű memorandum átadásának nem volt megfelelő. A politikában nemcsak a tartalom, hanem az időzítés és a forma is rendkívül fontos. Ezt a kollégáim alábecsülték egy kicsit. Az elmúlt 10 évben az MKP parlamenten kívüli párt volt, és lehetett nagyokat mondani úgy, hogy a szlovák média és a szlovák közösség ingerküszöbét az nem érte el. Szerintem az egyik tévedés ott történt, hogy azt gondolhatták, ez most is így lesz. Viszont a miniszterelnök és a fél kormány jelenléte más közeget teremtett. 
A kormányfő ezért jelen pillanatban dühös. De őt is és az MKP-sokat is meg kell nyugtatni, és vissza kell terelni mindent a normális mederbe azért, hogy ahol tudunk, ott működjünk együtt. 

A miniszterelnök indulatos nyilatkozatai valóban azt jelentik, hogy Matovič bezárja a kapukat az MKP előtt?
Én bízom benne, hogy ez nem így lesz. Illetve, hogy a kezdeti felindulás idővel alábbhagy, és vissza tudunk térni a normális együttműködési keretek közé. 

Ön szerint hiba volt az MKP vezetésétől, hogy átadta a memorandumot?
Végkép nem kívánom minősíteni az MKP elnökségének a cselekedetét. Azt tudom csak mondani, hogy az én beszédem is nyilvános. Abban a beszédben is szóltam arról, hogy a kettős állampolgárság kérdését rendezni szeretnénk, de arról is, hogy az asszimilációs folyamatok megfékezése végett milyen kormányzati lépéseket várunk el, illetve megemlítettem, hogy nekünk fáj a kollektív bűnösség, amely a mai napig keseríti az életünket. Más szavakkal, más kontextusban, de arról beszéltem én is, ami a memorandumban szerepel. Mellesleg Őry Péter ügyvezető MKP-elnök azokkal a szavakkal adta át a memorandumot a miniszterelnöknek, hogy nagyjából az van beleírva, amit Józsi, vagyis én a beszédemben elmondtam. 

De mikor lett volna alkalom arra, hogy a szlovákiai magyarok bármilyen követeléssel előjöjjenek? Nem felesleges a megfelelő pillanatra várni? 
Ez valahol igaz, de most volt a legalkalmatlanabb időpont arra, hogy az így formába foglalt követelések előkerüljenek. Ilyen jellegű beszéd és összejövetel ugyanis Trianon kapcsán még sosem volt. A politikai ABC szerint egy ilyen összejövetelen találkozót kellett volna kezdeményezni a kormányfővel, amelyen pártszinten is el lehet mondani, hogy mik az elvárásaink. Ha ezt visszautasítaná, akkor egy sajtótájékoztatón lehet erről kitálalni. De nem ez történt.

Korábban azt mondta, nem tudott a memorandum előkészítéséről. Nem érzi úgy, hogy a párttársai átverték?
Nem gondolom. Szerintem inkább a helyzetfelismeréssel és értékeléssel volt náluk gond. Nem gondolom, hogy a személyem ellen irányuló cselekedet lett volna. 

Mégis, hogyan lehet az, hogy párton belül az egyik kéz nem tudja, mit csinál a másik?
Ez egy szerencsétlen véletlen volt. Amikor ők a memorandumot fogalmazták, én ott ültem a szlovák miniszterelnökkel szemben és konzultáltuk az egész eseménynek, illetve az ő beszédének az egyes fontos elemeit. A kormányfő is érezte, hogy ez érzékeny téma, és megtisztelt engem azzal, hogy végigbeszélte velem, miként zajlik a találkozó és mit fog ott mondani. 

A kormányfő csütörtökön még éles hangon bírálta az MKP-t. Hogy lehet az, hogy pénteken pedig a határnyitáskor az MKP vezető tagjaival, köztük önnel közösen jelent meg?
A politikus is csak ember. Nyilván felbőszíthette őt, hogy egy olyan rendezvény miatt kényszerült magyarázkodásra, amelyet ő hívott össze. Ezért lehetett az az indulatos nyilatkozat. De az az igazi bölcsesség, ha az ember később mérlegel, és tovább tud lépni. Remélem, ez ebben az esetben így lesz. Emellett pedig a kormányfő nyilván tudta, hogy a memorandumhoz kötődő cirkusznak nem voltam a részese. Ennek is köszönhető, hogy a több mint egy hete közösen tervezett határnyitáson való részvételemet nem állította le.

Mit gondol arról, hogy a miniszterelnök egyik Facebook-bejegyzésében még egyszer elhatárolódik az MKP memorandumától, ugyanakkor bocsánatot kér azoktól, akiket hátrány ért amiatt, hogy nem szlovák anyanyelvűek?
Az én olvasatomban az üzenet azt jelenti, hogy a kormányfő az MKP részéről a memorandumcirkusz előidézőire és nem a magyarokra haragszik.