Berényi a magyarok mobilizálásában bízik

Szombaton a Kerekasztal éves konferenciáján mondott beszédet. Honnan jött az ötlet, hogy az apolitikus, civil ernyőszervezet közgyűlésén kampányoljon?A Kerekasztal tagjai közvélemény-formálók. Ezért tartottam fontosnak, hogy álláspontommal megismertessem őket. Egyébként nem tartom szerencsésnek, hogy éles határ húzódik a civil és a politikai szervezetek között. Hasznos lenne legalább félévente egyszer leülni és megbeszélni a közös ügyeket. Mit mondott volna, ha erre fordított felállásban kerül volna sor? Bugár Béla vagy egy más hidas politikus futott volna be a Kerekasztal éves konferenciájára és tartott volna kortesbeszédet egy héttel a választások előtt?Egy héttel a megyei választások 2. fordulója előtt vagyunk és a választók bizalmából bent vagyok a 2. körben. Jelenlétem célja az volt, hogy elmondjam: ez nem csak számomra vagy az MKP számára fontos, ez történelmi lehetőség az itt élő magyaroknak. Egy nagyon komoly közigazgatási posztot tölthet be egy magyar ember Szlovákiában. Ennek a fontosságát szerettem volna hangsúlyozni. Ha másvalaki került volna be a 2. körbe, természetesnek tartottam volna, ha ugyanezt teszi. Mielőtt a 2. fordulóra térnénk: hogyan értékeli az elsőt? Gondolok itt főleg pártja eredményére.Az MKP várakozáson felül teljesített, hiszen 37+1 képviselővel zártuk az estét. Ilyen eredményre azt hiszem, senki sem számított – bevallom őszintén, én sem. Nyugat-Szlovákiában viszonylag sikeresek voltak, ám figyelmeztető jel, hogy Közép- és Kelet-Szlovákiában, immár másodszor egymás után, nagyon gyenge lett a magyar képviselet. Főleg ha a 2001-es vagy a 2005-ös eredményekkel vetjük össze.Nehéz összehasonlítani ezeket a választásokat. A 2009-essel vethetnénk össze az eredményeket, ám számunkra még az is sokkal könnyebb kiindulópontból volt, hiszen parlamenti párt voltunk. 2001-ben és 2005-ben ráadásul még nem volt két párt. 2001-ben olyan hangulat alakult ki, hogy a megyéket velünk szemben hozták létre, ezért mutassuk meg, hogy itt vagyunk – ezért érhettünk el ilyen átütő sikert. 2009-hez képest a befolyásunk megmaradt. A hidas politikusok részéről felmerült, hogy ha együtt indulnak, sikeresebbek lehettek volna. Utólag hogyan látja ezt?A Galántai járásban például felkínáltuk a megegyezés lehetőségét, kár, hogy nem jött össze, és volt még több járás, ahol megegyezhettünk volna, például Léván. Másrészt: a két pártnak így sokkal több képviselője van, mint négy évvel ezelőtt. Innentől már eléggé hipotetikus a „mi lett volna, ha” kérdés. A választások után elindult egyfajta levelezgetés az MKP és a Híd között. Nem volt ez felesleges, nem vitte el az energiát a kampánytól?De igen. S ebben mennyire látja a saját és pártja felelősségét?Egy elég éles kampány után – főleg a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásra gondolok – feltehetően ezt hozta a helyzet, amire nem lehetünk büszkék. A két párt mintha fordított szereposztásban lépett volna fel. Önök hirtelen nem járási vagy megyei szinten akartak egyeztetni, a Híd pedig egyszeriben csak rájött, hogy decentralizált.A 2. forduló előtt az a célom, hogy a lehető leginkább mozgósítsam a Dunaszerdahelyi és a Galántai járásban élő magyarokat és azokat, akik el tudják fogadni, hogy egy magyar nemzetiségű legyen a megye elnöke. Ezért most nem szívesen bocsátkoznék olyan fejtegetésekbe, amelyekkel ezt esetleg akadályozhatom. Végül egyeztettek a Híddal kampányügyben. Teljes egészében támogatják önt? Vállalnia kellett a ezért a programjuk képviseletét?A Nagyszombat megyei pártvezetők találkoztak, s olyan megállapodás született, hogy az óriásplakát-felületeket kapom meg. Ez egy látszólag nagylelkű ajánlat, amit el is fogadok és köszönök… …látszólag?Látszólag, ugyanis kihasználásának vannak technikai akadályai. Amiket ilyen rövid idő alatt nem is olyan könnyű megvalósítani. Ezekkel a technikai részletekkel végképp nem akarom az újságolvasókat terhelni, de természetesen minden hasonló segítség jól jön. A választási eredmények mutatják majd meg igazán, hogy átjött-e a támogatás. Abból, hogy azokon a helyeken, ahol a Híd jól teljesített az első körben, milyen eredményt érek el. Bugárék támogatását megszerezte. Nem csalódás önnek a szlovák jobboldali pártok hozzáállása? A KDH nem támogatja, az SDKÚ a héten dönt, ami több mint késő, az Új Többség azt mondja, számára a többi megye a prioritás. Ehhez a Népi Platformhoz akarnak csatlakozni?Az OKS kezdettől fogva mellettem áll. Az eddigi telefonbeszélgetéseim alapján úgy tűnik, az SDKÚ támogatása meglesz. A KDH nem támogatásának oka a galántai és dunaszerdahelyi kórházak jövőjéről vallott eltérő véleményünk. Ugyanakkor épp az Új Szó főszerkesztőjének füle hallatára kérte múlt pénteken Pavol Hrušovský a támogatásunkat a köztársasági elnöki jelöltségéhez. Sőt Ivan Uhliarik is felhívott, és ő is felkínálta billboardfelületeit. A helyzet a KDH-val így eléggé értelmezhetetlen. Azt látom, hogy a Radičová-kormány bukása óta nagyon nehezen találják magukat ezek a pártok, és furcsa lépéseket tesznek. Együtt is akarnak működni, meg nem is, óvatosak is, meg nem is. Úgy látom azonban, hogy a támogatásuk vagy a nem támogatásuk túlságosan nem változtat az esélyeimen. Örülök annak, hogy a Híd is tartotta magát korábbi ígéretéhez, s támogat. Uhliarik felajánlását kihasználja?Kihasználnám, de felesleges. Most már annyi óriásplakátom lehetne, hogy én lehetnék Szlovákiában a „billboardkirály”. Ezt ki is kellene nyomtatni, leragasztani, ennyi idő alatt nem megy. Említette, hogy a szlovák jobboldali pártok nélkül annyit érne el, mint velük. Ez azt jelenti, hogy nem is számol a szlovákok támogatásával?De igen, számolok vele, csak nem feltétlenül a szlovák pártok támogatásán keresztül vezet ide az út. A szlovák médiák megyeelnök-jelölti vitákat szerveznek, az ezen való részvételemet tartom kulcsfontosságúnak. Hogy a szlovák választók lássák azt, magyar ember is vezethetne egy megyét, anélkül, hogy ez különösebben gondot jelentene a szlovákoknak ebben a régióban. Nyolc éve jutott tovább magyar jelölt a 2. fordulóba, tizenkét évvel ezelőtt voltak ott ketten, ám mind a ketten vereséget szenvedtek. Miben látja a siker kulcsát?Alacsony a részvétel, s a magyar választó, ha megérzi annak az esélyét, hogy megválasztásom esetén mennyire megváltozhat egész közösségünk megítélése, akkor van esély. Egy megyeelnök óriási mozgástérrel rendelkezik, nemcsak a hatásköreit tekintve, hanem közvélemény-formáló szempontból is. Ha magyar vezetne egy megyét, közmegelégedéssel, ez óriási kapocs lenne szlovákok és magyarok között. Abban bízom, hogy ezt a Dunaszerdahelyi és Galántai járásban élők is észreveszik. Azt mondja, a nagyobb részvétel segítene. 12 éve is nőtt a déli járásokban a részvétel a 2. fordulóra, ám ez sem segített.Minden választás más, minden jelölt párharca más. Már az első körben aratott sikerem is sokak számára meglepetés volt, főleg szlovák oldalon, miért ne lehetne folytatni ezt a 2. fordulóban is? Az 1. forduló előtt a Közbeszédnek adott interjújában azt nyilatkozta, második szeretne lenni. Most már elhitte, hogy nyerhet?Abban az interjúban pontatlanul fogalmaztam. Minden többi interjúban azt mondtamhogy tovább akarok jutni a 2. fordulóba. Nyilván, aki indul a választásokon, nem szeretne alulmaradni. Most van esély a győzelemre. Ha győz, milyen koalícióban fog kormányozni?Ha nyerek, mindenkivel leülök tárgyalni, a legvégén a kereszténydemokratákkal. Elmondom a prioritásaimat, s utána tudom megmondani, kivel lehetne együttműködni. Az SDKÚ-sok és a hidasok kevesen vannak, a Smer frakciója viszonylag nagy. Sok a független is, ám velük is meg lehet egyezni, többségüket ismerem. Nyilván a legnehezebb a KDH-val lesz, mivel ők bejelentették, hogy nem támogatnak. Ha Mikuš nyer, marad a Smer–MKP koalíció?Ez rajta múlik. Ha nyer, nyilván megszólítja az egyes pártokat. Annak megfelelően fogunk lépni, hogy mit tudunk bevinni programunkból az ő elképzelései közé, s mennyire tudjuk terveit felvállalni. Nyolc évig együtt kormányzott ellenjelöltjével. Mit tenne megyeelnökként másképpen?Határozottabban képviselném a megye érdekeit a kormánnyal szemben. Furcsálltam, hogy mind a nyolc megyeelnök – közte egy ellenzéki is – olyan könnyen belement abba, hogy a kormány a spórolást jelentős mértékben a helyi és a megyei önkormányzatokon hajtsa végre. Itt határozott nemet kellett volna mondani. Először kezdje meg a spórolást a kormány, s utána jöjjenek a falvak és a megyék. Mindenképpen másként viszonyulnék a képviselő-testület munkájához. Az ellenvéleményt nem tekintem személyes támadásnak, nyitottabb lenne a testületi ülés. Korábban azt mondták, a megyei választások után döntenek az államfőjelöltség kérdésében. Ez mikor várható?December második hetében ülésezik az Országos Tanács, akkor tárgyalunk majd erről. Ugyanekkor feltehetően az európai parlamenti választásokkal kapcsolatban is megfogalmazunk egy stratégiai megközelítést. Az EP-választásnál ismét előjön majd a kérdés: külön vagy együtt indul az MKP és a Híd? A kampányt lassan magunk mögött hagyva mennyire látja esélyét a két párt együttműködésének jövő májusban?Döntésünket bizonyára jelentősen befolyásolja majd, hogy milyen eredményt sikerül elérnem szombaton a hidas vezetésű falvakban – például Egyházfiakarcsán, Jányokon, vagy éppen Feketenyéken. Most félre kellene tenni a párthovatartozást és a pártszimpátiákat, nem pártalapú szavazásra van szükség. Bízom benne, hogy közösen sikerülni fog, elérjük céljainkat.