Beneš-dekrétumok: Bugár erkölcsi kártérítést szeretne

Ľuboš Blaha, a Smer parlamenti képviselője már nem nyitná meg a Beneš-dekrétumok kérdését. A kormánypárti politikus szerint ezt a téma már reálisan senkit nem érdekel, és örülne, ha magunk mögött hagyhatnánk. „A Beneš-dekrétumok megnyitásával Pandora szelencéjét nyitnánk meg. Európa egész háború utáni berendezkedése megkérdőjeleződne. Elutasítom ezt a fajta revizionizmust” – mondta Blaha. Bugár Béla, a Híd elnöke elutasítja a kollektív bűnösség elvét, és a Beneš-dekrétumokat ma is problematikusnak tartja. Bugár szeretné, ha a magyar és a szlovák parlament megoldást találna a dekrétumok kérdésére, de ezt a jelen helyzetben nem látja reálisnak. Bugár szerint azokat az embereket, akik soha nem működtek együtt a fasisztákkal, mégis kollaboránsként kellett bűnhődniük, megilleti az erkölcsi kártérítés. Az egyoldalú lépésektől viszont óvott. „Ezt a kérdést a két országnak együtt kell rendeznie” – mondta. Peter Osuský, a Szabadság és Szolidaritás parlamenti képviselője szerint a Beneš-dekrétumokat az 1938-1945 közötti időszak történelmi kontextusában kell értelmezni. Az ellenzéki politikus szerint, ahogy a trianoni, a siant-germaini és a párizsi békeszerződés sem lett soha békés úton rendezve, úgy a Beneš-dekrétumok sem lesznek. Azt azonban nem állítja, hogy a dekrétumoknak ma nincs jogi relevanciája. „A következményei meghatározzák az emberek sorsát, és vagyoni viszonyait” – mondta.