Az újabb hullám egyelőre nem növelte az oltási kedvet

A szlovák kormány már hónapok óta az oltási hajlandóság növelését szorgalmazza. Az utóbbi hetekben különféle módon igyekeztek rávenni az embereket arra, hogy felvegyék a vakcinát: a népszerűsítő kampányok mellett olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek az oltottakat részesítik előnyben, sőt, Igor Matovič (OĽaNO) pénzügyminiszter anyagi motivációval is próbálkozott (legyen szó akár a Covid-lottóról, akár az oltási bónuszról).

Hogy a felsoroltak közül melyikkel mekkora hatást értek el, azt nehéz lenne egyértelműen megállapítani, annyi viszont bizonyos, hogy a harmadik hullám derekán az oltási kedv látványosan növekedésnek indult. Akkoriban lapunk is beszámoltunk róla, hogy szinte napok alatt sokszorozódott meg azoknak a száma, akik kérvényezték a vakcina első dózisának beadását: november utolsó hetében több mint 53 ezren adatták be az első adagot, ami az október végi adatokhoz képest közel ötszörös növekedést jelentett. Még egy ideig úgy tűnt, hogy kitart ez a tendencia, de január első hetére az első oltást kérvényezők száma ismét 16 ezerre esett vissza.

Az időzítés

Az oltási kedv visszaesése nem véletlen: a második hullám idején már megtapasztaltuk, hogy amint kezd visszaszorulni a járvány, úgy lazulnak az intézkedések, ezzel együtt pedig csökken az emberek fenyegetettségérzete, ami értelemszerűen az oltási kedvet is visszaveti. Tavaly április végén és május elején volt a legmagasabb érdeklődés a vakcinák iránt, viszont júniusra, amikor az óvintézkedések enyhültek, az emberek oltási kedve is elapadt. A harmadik hullám, és főként az ezzel járó szigorítások ugyan novemberben ismét növelték a tendenciát, de január elejére, az óvintézkedések lazításával ismét nagy zuhanást láthattunk.

Bár a vírusadatok január első két hetében kedvezően alakultak, a tudósok már állandóan az omikron variáns berobbanására figyelmeztettek. Ez végül január harmadik hetében, azaz a múlt héten következett be, amikor az újonnan azonosított fertőzöttek száma csaknem a duplájára nőtt.

Az első két dózis

A virológusok állandó figyelmeztetései ellenére az oltási kedv a múlt héten sem növekedett, sőt, az azt megelőző héthez képest némileg csökkent: január 10. és 16. között 15 611-en adatták be az első dózist, viszont január 17. és 23. között már csak 9737-en. Az első adagot felvevők száma azért is nagyon fontos adat, mert ez mutatja, hány olyan embert sikerült meggyőzni, akik korábban még ódzkodtak a vakcina felvételétől, mostanra viszont megváltozott a véleményük. Szlovákiában jelenleg 2 788 590-en adatták be az első vakcinát, ami az új népszámlálási adatokhoz viszonyítva a teljes lakosság 51,17 százalékát jelenti.

Az előző héten még kevesebben vették fel a második dózist, mint az elsőt, összesen 8929 személy. Január második hetéhez képest tulajdonképpen megfeleződésről beszélhetünk, hiszen akkor 18 086-an kérték a második adagot. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint 2 640 702 személy kapott két vakcinát (plusz a Jonhson&Jonhson egydózisú vakcináját), ami a lakosság 48,45 százalékát teszi ki.

A kiegészítő dózis

Az omikron variáns okozta hullámban már nem elég csak azoknak a számát figyelni, akik egy vagy két dózist adattak be. A kutatások ugyanis azt mutatják, hogy azok rendelkeznek a legnagyobb védettséggel, akik felveszik a harmadik, úgynevezett kiegészítő dózist (a Jonhson&Jonhson esetében ez a második adag). Ebből a szempontból sokkal jobban állunk, mint az első két dózisnál, a múlt héten ugyanis 86 827-en kérték a kiegészítő adagot. Ugyanakkor meg kell jegyezni, hogy január első két hetéhez képest ez még így is nagy csökkenés (az első héten 140 ezer, a második héten 123 ezer ember regisztrált). Eddig összesen 1 404 544 személyt oltottak be a kiegészítő dózissal (a lakosság 25,77 százaléka).

Viszont azt sem szabad elfelejteni, hogy a covid-19.nczisk.sk honlapon gyakran utólag is frissítik a számokat, ezért elképzelhető, hogy a harmadik héttel kapcsolatos adatok még kicsit nőni fognak. Az azonban valószínű, hogy az utólagos pótlás sem fordítja meg az egyébként csökkenő tendenciákat.

Mi segíthet?

Ami viszont valóban hatással lehet az oltási kedvre, az a kórházban kezelt személyek száma. Már a harmadik hullám idején is úgy tűnt, hogy a magas fertőzöttszám nincs akkora hatással a közvéleményre, mint a kórházban fekvő betegek száma. Az oltási kedv megnövekedése az előző hullám idején is akkorra volt tehető, amikor a kezelésre szoruló fertőzöttek száma meghaladta a háromezret, és a médiában szinte naponta jelentek meg hírek arról, hogy néhány kórházban már nincs szabad ágy és lélegeztetőgép. 

A kormány is akkor vezette be a kijárási tilalmat, amikor az egészségügyi intézmények helyzete igencsak rosszra fordult. Jelenleg a fertőzöttszám ugyan növekszik, viszont szerencsére egyre kevesebben vannak kórházban (a legutóbbi adatok szerint 1497-en). Az nem valószínű, hogy az omikron hullám csúcsán a kórházakban továbbra is csökkenni fog a betegek száma, viszont az a kérdés, hogy mekkora tempóban telnek majd meg az intézmények. Ettől is függ, hogy a kormány milyen intézkedésekkel válaszol majd a járványhelyzetre. Elképzelhető, hogy a kórházak újbóli megtelése vezethet majd az oltási hajlandóság megnövekedéséhez.