Mikor robban be az omikron Szlovákiában?

Az egészségügyi minisztérium már javában készül a következő hullám berobbanására, amióta Szlovákiában is felütötte a fejét a vírus új mutációja. A legutóbbi adatok szerint egyelőre 54 mintában mutatták ki az omikront, de abban minden szakértő egyetért, hogy valószínűleg ennél sokkal jobban el van terjedve az országban. A kérdés csak az, hogy mikor válik dominánssá, és mikor indítja be az újabb hullámot.

Az omikron variánssal kapcsolatban általában két fontos tulajdonságot emelnek ki a szakemberek: az egyik, hogy a többi variánshoz képest is jóval gyorsabban terjed, a másik, hogy kisebb eséllyel kerülnek az emberek kórházba, ha ezzel a mutációval fertőződnek meg. Az a kérdés, mennyire áll készen a szlovák járványkezelés egy ilyen típusú veszélyre, amikor még az előző, delta variáns által okozott hullám sem csengett le teljesen.

Mikor kezdődik?

Hogy mikor robban az újabb hullám, azt senki sem tudja pontosan megjósolni. Vladimír Lengvarský (OĽaNO) egészségügyi miniszter kedden a Markíza vitaműsorában azt mondta, az újabb hullám körülbelül két héten vagy egy hónapon belül felerősödik.

Pavol Koprda matematikus viszont lapunk megkeresésére azt mondta, hetek helyett inkább napokról érdemes beszélni.

„Mivel olyan helyzetben vagyunk, hogy az egyik hullám éppen lecseng, a másik pedig jön, ezért a hullámok tulajdonképpen átfedik egymást. Nincsenek aktuális adataink arról, hogy az összes beteg hány százaléka fertőződött meg az omikronnal, ezért nem is lehet pontosan megmondani, mikor kezdődik a növekedés. De ha megnézzük a szomszédos országok helyzetét, akkor látjuk, hogy már a növekedés kezdeti fázisában vannak, úgyhogy inkább azt feltételezem, hogy ez már nálunk is csak napok kérdése”

– mondta a matematikus.

Gyorsan jön, gyorsan megy

Koprda továbbá elmondta, az omikron miatti újabb hullám feltehetően gyorsan lecseng majd. Hogy pontosan meddig tarthat, azt a matematikus nem akarta megsaccolni, viszont Vladimír Lengvarský nemrégiben másfél hónapos lefolyási időt jósolt.

Koprda megjegyezte, a negyedik hullám hosszát elsősorban a vírus gyors terjedőképessége fogja befolyásolni.

„Nagy valószínűséggel gyorsabb hullámra számíthatunk, mint az előzőek esetében. Ennek az az oka, hogy a lakosság nagy része gyorsan átfertőződik, és így sokaknak már hamar meglesz a védettsége. Emiatt a vírus gyorsabban le is cseng. Erősebb immunitást főként az oltással szerezhetünk – ez az egyszerűbb és a kellemesebb megoldás. A másik lehetőség, hogy az átfertőződéssel szerzünk védettséget, ez azonban jóval veszélyesebb, és összefüggésben áll a potenciális hosszú távú tünetekkel”

– magyarázta lapunknak a szakértő.

„Rövid kiesések”

Az omikron okozta gyors átfertőződésnek lehetnek olyan következményei is, amelyekkel a korábbi hullámok alatt egyáltalán nem, vagy csak részben találkozhattunk. Ez akkor vált nyilvánvalóvá, amikor Zuzana Krištúfková, az egészségügyi minisztériumhoz tartozó szakértői konzílium epidemiológusa a Nový čas napilapnak elmondta, felszólították az egyes tárcákat, dolgozzanak ki válságterveket arra az esetre, ha túl sok ember kerülne karanténba, és bizonyos szolgáltatások akadoznának az országban.

Koprda ezzel kapcsolatban elmondta, ez egy reális lehetőség, ugyanakkor megijedni sem kell.

„Ugyan nem sokáig, de bizonyos szolgáltatások esetében biztosan lesznek kiesések. Viszont nem gondolnám, hogy katasztrófára kell készülni – inkább csak rövid kiesésekről van szó, amelyeket egy kis ideig »megszenvedünk«, de hamarosan minden visszatér a normális kerékvágásba”

– fogalmazott a matematikus.

Mi lesz a kórházakkal?

Az omikron okozta negyedik hullám másik fontos kérdése, hogy a szlovák egészségügy mennyire lesz képes átvészelni egy ilyen megterhelést. A kórházak esetében két fontos szempontot kell szem előtt tartani. Az egyik, hogy az omikron kevesebb eséllyel okoz súlyos lefolyást, mint például a delta variáns. Ez persze nem azt jelenti, hogy az omikron miatt senki nem kerülhet kórházba. Ha figyelembe vesszük, hogy milyen hatalmas átfertőződésre számít az egészségügyi tárca, akkor reálissá válik a veszély, hogy sok fertőzöttet kell bent tartani, hiszen egyszerűen annyi ember betegszik meg, hogy sokan közülük a legveszélyeztetettebb csoportokba tartoznak majd.

A másik fontos szempont, amelyet Koprda is említett, hogy a két hullám átfedi egymást. A delta variáns szeptemberben úgy robbant be, hogy a kórházakban nem voltak koronavírus-fertőzött páciensek. Most viszont a következő hullám úgy indul, hogy közel kétezer kórházi ágy foglalt. Az egészségügyi minisztérium adatai szerint csütörtökön 1915 beteget kellett kórházban ápolni, közülük 196-an szorultak lélegeztetőgépre.

Koprdától megkérdeztük, hogyan vészelhetik át a kórházak a negyedik hullámot.

„Erre a kérdésre a legőszintébb válasz az, hogy egyelőre nem tudjuk. Számos külső körülményt kell számításba venni. Biztosan lesz pár olyan hét, amikor magas lesz a kórházban fekvő fertőzöttek száma, de ismét csak azt tudom mondani, hogy a gyors hullám miatt ennek az állapotnak nem szabadna sokáig eltartania. Pontos számokat nem mernék tippelni”

– zárta a szakértő.

Lengvarský korábban már felvetette annak lehetőségét, hogy vészhelyzet esetén nyitnak három-négy nagyobb, átmenetileg működő egészségügyi intézményt, amelyekben az enyhébb lefolyású betegeket kezelnék. A súlyos esetek ellátásra viszont az itteni ágyak nem lennének alkalmasak, ezért ezeket a betegeket a rendes kórházakba szállítanák.

Hogy végül szükség lesz-e ezekre az intézményekre, az a következő hetekben derül ki.