Az őszinteségről

Az őszinteségről és a bizalomról már néhány gondolat erejéig beszéltünk a grafológia szemszögéből, de itt, a gyermekeknél még meg kell említenünk. Mint a fentiekben utaltam rá, már a gyermekrajzokban, és későbbiekben a gyermek írásában is felismerhetőek a bizonytalanság, a szorongás jelei, melynek gyökerei a „kétségek” talaján erednek. A gyermekek néha megmagyarázhatatlan viselkedései mögött a védekezés, a tehetetlenség érzései bújnak meg. Még ha akarnák, sem tudnák megmagyarázni, elmondani – esetenként agresszívnek tűnő – feszültségeik mozgatóit, hiszen ezek tudattalan dolgok. Már a legapróbb finom rezgésekből is megérzik az ellentmondásokat, a külső kép és a belső érzés közötti harmónia megbomlásának jeleit. Érzik, de nem értik. És egy gyermek számára ez a legijesztőbb

Nem könnyű, hogy „hogyan tanítsuk a nagy őszinteséget” gyermekeinknek. Szülőként hányszor kerültünk önmagunkkal ellentmondásba...

A rugalmas határok megtalálása a legnehezebb. Merev korlátokat könnyű felállítani, de nehéz kijönni közülük. A rugalmas és biztonságot nyújtó határok kijelölése az egyik legnehezebb feladat az életben, mind saját magunk, mind gyermekeink számára. Ezért olyan fontos a grafológiai vizsgálatoknál a megbízhatóság, az őszinteség, a gondolkodásbeli rugalmasság, az érzelmi biztonság igényének vizsgálata. (soóky)