Az oktatási szakemberek bírálják a jövő évi állami költségvetés tervezetét

crmoman
Pozsony |

Az oktatás szempontjából nem jó a jövő évi költségvetés – véli Michal Rehúš, az Oktatási Elemzések Központjának a szakértője, aki szerint számos intézkedésre nem jut pénz, valamint problémásnak tartja azt is, hogy a tervezet kidolgozói több ezer iskolaügyi alkalmazottal kevesebbel számolnak a jövőben.

Rehúš megjegyezte, a kormány által jóváhagyott tervezet alapján jövőre több pénzt fordítanak az iskolai dolgozók fizetésére, az infláció azonban felemészti a béremelést. „A béremelés elkerülhetetlen és pozitív lépés, de a tervezett emelés a magas infláció miatt nem elegendő. Jövőre, és valószínűleg még 2024-ben sem fogják elérni a reálbérek a 2021-es szintet” – figyelmeztetett az elemző, majd hozzátette, az egyéb szakmákban dolgozók fizetése várhatóan nagyobb mértékben fog emelkedni a következő három évben, mint a tanároké. „Arra számíthatunk, hogy a tanári hivatás még kevésbé lesz vonzó más szakmákhoz képest” – véli.

Harcoljon a miniszter!

Vladimír Crmoman, a Szlovák Pedagóguskamara (SKU) elnöke hasonlóan értékeli a 2023-as költségvetést. Nyilatkozatában bírálta a törvényjavaslatot, ami szerinte nem hoz jelentős előrelépést az oktatás terén – épp ellenkezőleg, csak a minimumot adja meg a tanároknak és az iskoláknak. A kamara elnöke felszólította Ján Horeckýt, a nemrégiben kinevezett oktatási minisztert, hogy a kormányfőnél és a pénzügyminiszternél harcoljon ki magasabb összeget az iskolák részére. „Be kell fektetnünk az iskolák működésébe és a tanárba, mint a legfontosabb szereplőbe” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy bár jövőre fizetésemelésre kerül sor az ágazatban, az iskolaigazgatónak azonban továbbra sincs módja arra, hogy a tanárok munkájának a minőségét díjazza. „Be kell látnunk, hogy a béremelések nem fogják utolérni az inflációt. A tanári hivatás vonzereje nem fog alapvetően megváltozni, különösen nem Pozsony megyében, ahol a legtöbb tanár hiányzik” – jegyezte meg.

Gyanús számok

Rehúš kiemelte, nagy kockázatot jelent, hogy a költségvetés szerint jövőre mind a regionális, mind a felsőoktatásban a jelenlegi helyzethez képest jelentősen csökken a foglalkoztatottak száma. „A regionális oktatásban 1600, a felsőoktatásban pedig 2000 fővel csökken a dolgozók létszáma. Ez azt jelenti, hogy vagy elbocsátásokra kerül sor, vagy tízmilliók is hiányozhatnak az iskolákból” – mondta az elemző, majd rámutatott, az alap- és középiskolákban jelentősen nő majd a diákok száma. Crmoman szintén nem érti, miért számol kevesebb alkalmazottal a kormány, nem tudja, reális-e feltüntetett adat, a fő kérdésnek viszont azt tartja, jut-e majd elég pénz a beharangozott béremelésre.

Hangsúlyozta, az egymást követő években sem az egy tanulóra jutó támogatás, sem a működési normatíva nem emelkedett, miközben a költségek folyamatosan nőttek. „A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy az oktatási rendszeren spórolnak. A kormány csökkenti az oktatás költségeit, és a lehetőségeink ezáltal egyre szűkülnek. Ez a segédeszközök beszerzésére, az épületek javítására és korszerűsítésére egyaránt vonatkozik” – tette hozzá, majd emlékeztetett, az iskolákban elavult számítógépeken dolgoznak, ezért lehetővé kellene tenni a modern felszerelések beszerzését.

A fejpénz, illetve a fenntartásra szánt összeg növelése egyébként hosszú ideje az intézményvezetők fő követelései között szerepel. Eduard Heger (OĽaNO) kormányfő ugyan rendszeresen a kormány prioritásaként emlegeti az oktatást, ez azonban egyelőre nem nyilvánult meg a konkrét intézkedésekben.

Asszisztensre se jut

Rehúš egy további kihívásra is figyelmeztet – megfelelő finanszírozás nélkül az uniós helyreállítási tervben kitűzött reform megvalósítása is veszélybe kerülhet. „Elsősorban a segítőszakmák megerősítésére hiányzik a pénz, vagy legalább az uniós alapokból foglalkoztatott tanársegédek és szakemberek megtartására, akiknek a szerződésük jövő év augusztusában lejár” – mondta arra utalva, hogy az egyik legfontosabb reform forog kockán. „Azok a támogatási intézkedések, amelyekre minden olyan gyermeknek joga van, aki akadályokkal küzd az oktatásban” – zárta. A Szlovák Rektori Konferencia (SRK) képviselői csütörtökön vitatják meg a költségvetést, az álláspontjukról az ülés után tájékoztatnak.

Az oktatásra, tudományra, kutatásra és sportra 2023-ban várhatóan közel 4,5 milliárd eurót költenek. A kiadások ezen a területen 481 millió euróval nőnek az előző évhez képest. A közigazgatás 2023–2025-ös költségvetési tervezetéről múlt héten pénteken döntött a kormány, az év legfontosabb törvényére azonban még a parlamentnek is rá kell bólintania.

(TASR)

Hozzászólások

Kérjük a kommentelőket, hogy tartózkodjanak az olyan kommentek megírásától, melyek mások személyiségi jogait sérthetik. Egyben felhívjuk figyelmüket, hogy a kommentekhez tartozó IP címeket a rendszer elraktározza.

Kedves olvasó!

Valószínűleg reklámblokkolót használ a böngészőjében. Weboldalunkon a tartalmat ön ingyenesen olvassa, pénzt nem kérünk érte. Ám mivel minden munka pénzbe kerül, a weboldalon futó reklámok némi bevételt biztosítanak számunkra. Ezért arra kérjük, hogy ha tovább szeretné olvasni a híreket az oldalunkon, kapcsolja ki a reklámblokkolót.

Ennek módját az “ENGEDÉLYEZEM A REKLÁMOKAT” linkre kattintva olvashatja el.

Engedélyezem a reklámokat

Azzal, hogy nem blokkolja a reklámokat az oldalunkon, az újságírók munkáját támogatja! Köszönjük!

18+ kép

Figyelem! Felnőtt tartalom!

Kérjük, nyilatkozzon arról, hogy elmúlt-e már 18 éves.

Támogassa az ujszo.com-ot

A támogatásoknak köszönhetöen számos projektet tudtunk indítani az utóbbi években, cikkeink pedig továbbra is ingyenesen olvashatóak. Támogass minket, hogy továbbra is függetlenek maradhassunk!