Az iskolákból nem tűnt el a szegregáció

A kötelező óvodalátogatás bevezetése, a legkisebbek megfelelő diagnosztikája, jól szervezett iskolai körzetek és a speciális iskolát végzettek középfokú képzése – a szakemberek szerint ezek a legfontosabb intézkedések az iskolai szegregáció felszámolásáért. Azt állítják, hogy minden gyermek számára, nemzetiségétől és életkörülményeitől függetlenül, meg kell teremteni az elérhető és egyenrangú oktatást. 

Mária Patakyová ombudsman szerint a nyilatkozatban arra figyelmeztetnek, hogy hiányoznak a komplex és rendszerszintű módosítások a szegregáció fölszámolásáért, több gyermek számára nem érhető el az oktatás, s ezzel a boldogulásukat pecsételik meg. „Abból indulunk ki, hogy a nemzedékek szegénységét csak úgy állíthatjuk meg, ha anyagi és mentális gátak nélkül lehetővé tesszük számukra, hogy képezzék magukat” – mondta az ombudsman, aki szerint olyan intézkedéseket sürgetnek, melyek a kormányprogramba is bekerültek. 

A javasolt intézkedések megvalósítása az oktatási tárca hatáskörébe tartozik, többségüknek komoly anyagi vetülete is van. Patakyová azt mondta, hogy a közeljövőben tárgyalni fog a tárcával a megvalósításukról. 

Óvodába mindenkit 

Ravasz Ábel (Híd) romaügyi kormánybiztos szerint a szegregáció azért okoz komoly problémát, mert következményeképpen a munkaerőpiacon használhatatlan munkaerőt „gyártunk”. „A szomszéd országokban szinte sehol nem engedik meg, hogy a roma gyerekek többsége hatévesen kerüljön be először oktatási intézménybe. Szlovákiában nagyon gyakran a roma gyerekek először hatévesen jutnak be valamilyen intézménybe, s ekkor már gyakran megoldhatatlan vagy nagyon nehezen kezelhető lemaradásaik vannak” – állítja Ravasz. Szerinte mielőbb be kell vezetni a kötelező óvodalátogatást, amit a hely- és az óvodák hiánya gátol. Ravasz úgy véli, ha most törvénybe foglalják az egyéves kötelező óvodalátogatást, akkor az önkormányzatok kénytelenek lennének megoldani a helyhiányt, ráadásul a fejlesztésre több forrásból is meríthetnek. 

Kevés a jó szakember 

A szegregáció visszaszorításához a legkisebbek megfelelő diagnosztikája is elengedhetetlen. Az állami gyermekpszichológiai intézet dolgozik azon, hogy a meglevő tesztekből olyan diagnosztikai tesztet állítson össze, melyet a legsebezhetőbb csoportoknál használhatnának, s amellyel elkerülnék, hogy olyan gyerekek kerüljenek speciális iskolába, akik valójában nem oda valók. „A jövőre nézve jó lenne, ha nem a diákok iskolaérettségét tesztelnénk, hanem azt vennénk figyelembe, hogy mentális érettségük megfelel-e a koruknak. Ha mentálisan képesek az iskolalátogatásra, akkor be kellene íratni őket az iskolába” – állítja Janette Motlová, az intézet megbízott igazgatója, aki arra is figyelmeztet, hogy a kettő diametrálisan különbözik egymástól. Motlová arra is kitért, hogy semmilyen teszt nem pótolja a jó szakembert. „A frissen végzett pszichológusok és speciális pedagógiát végzettek tanulmányaik befejezését követően találkoznak először tesztekkel, sok diák azért végzi a speciális iskolában, mert nem megfelelően értékelik ki a tesztjét” – magyarázta a szakember. 

Súlyos hiányosságnak tartja azt is, hogy a szomszéd országokkal ellentétben nálunk még mindig nem működik az oktatási rendszert segíteni hivatott tanácsadói szolgálat és szupervíziós rendszer. „Ezek kiépítése és a pedagógus szakemberek feladatainak standardizálása jelentősen hozzájárulna ahhoz, hogy a gyerekeket diagnosztizáljuk” – magyarázta az állami gyermekpszichológiai intézet vezetője. Szerinte a tanácsadói szolgálat kiépítését jelenleg semmi nem akadályozza. „Keressük a tanácsadói feladatok tesztelésének módját és az anyagi vetületeinek a fedezését” – zárta Motlová. 

A felsoroltak mellett az is fontos lenne, hogy a roma gyerekek sikeresen elvégezzék az alapiskolát. Ehhez több asszisztensre, segédeszközre lenne szükség. Ravasz Ábel tájékoztatása szerint jelenleg évi 7 millió eurót fordítanak erre a célra, de szerinte legalább 15 millió euróra lenne szükség. Ahhoz, hogy tényleg egyetlen szegregált iskola se legyen, meg kell kapniuk az ehhez szükséges támogatást – véli a kormánybiztos. 

Kötelező középiskola 

Az oktatási minisztérium sajtóosztálya állítja, a tárca támogatja az oktatásügyben előforduló szegregáció és diszkrimináció felszámolását. 2012 óta ezt különböző projektek támogatásával is segítik. Míg azonban a szakemberek konkrét intézkedésekről beszéltek, addig a minisztérium sajtóosztálya módszertani segítségről, úgynevezett lokális deszegregációs terv kidolgozásáról, illetve egy olyan hat hónapos projektről beszél, mely során a szegregáció jegyeit igyekeznek felmérni az alapiskolákban. 

Peter Pollák (OĽaNO) volt romaügyi kormánybiztos felelőtlennek nevezte, hogy a választási ciklus közepén próbálnak megoldást találni a szegregáció felszámolására. „Hamarosan választások lesznek, s a kormány még mindig nem tudja, hogy mit tegyen a romaprobléma megoldásáért. Különböző nyilatkozatok vannak, de semmi sem történik” – reagált Pollák.