Az energiaválság miatt az eddigieknél is jobban megéri felújítani a családi házakat

Szlovákiában körülbelül 1,08 millió családi ház található. Ezeknek a hetven százaléka 40, nagyjából a negyven százaléka pedig 60 évnél is öregebb. A családi házak közel 63 százalékát földgázzal, több mint 28 százalékukat szilárd tüzelőanyaggal (pl. szén, fa, fapellet, koksz), kevesebb mint 6 százalékukat pedig elektromos árammal fűtik.

Halaszthatatlan felújítás

Az Épületek a jövőért (BpB) szakmai szervezet szerint a házak egyharmada (mintegy 340 ezer ház) energetikailag nem hatékony, és szinte teljes felújításra szorul.

„Olyan házakról van szó, amelyeknek a tetőszerkezete és az ablakai több mint 20 évesek, ezért a hasznos élettartamuk vége felé járnak, a felújításukat így már nem lehet halogatni. További 380 ezer házban (az összes ház 35 százaléka) van lehetőség részleges felújításra”

– nyilatkozta a Trend gazdasági hetilapnak Richard Paksi, a BpB elemzője. Szerinte a felújításokra már csak azért is szükség lesz, mert a jelenleg történelmi csúcsokat döntögető energiaárak látványosabb visszaesésére továbbra sem számíthatunk. Az elkövetkező időszakban így az energiaszámlák a háztartások kiadásainak a korábbinál jóval nagyobb hányadát teszik majd ki, ami hatványozottan érvényes a régebbi, energiafaló házak esetében.

Hasznos befektetés

„A családi házunk vagy lakásunk energiahatékonyságának a növelése manapság az egyik legjövedelmezőbb befektetésnek számít, hiszen ezzel jelentős összeget takaríthatunk meg” – figyelmeztet Paksi. Szerinte egy átfogó felújítás, amely magában foglalja a tető és a homlokzat szigetelését, az ablakok cseréjét és a megújuló energiaforrások igénybe vételét, több mint 70 százalékkal is csökkentheti az energiafogyasztást, azonban csak a tető szigetelésével is körülbelül 15 százalékos megtakarítást érhetünk el.

Paksi szerint, ha valaki úgy dönt, hogy növeli otthona energiahatékonyságát, fontos, hogy különbséget tegyen a gyorsan végrehajtható és hosszabb időt igénybe vevő intézkedések között. A viszonylag rövid időn belül megvalósítható intézkedések közé tartozik például a kazán vagy a teljes fűtési rendszer felülvizsgálata, a hőszabályozók felszerelése vagy a padlás szigetelése. Jelentős összeget takaríthatunk meg azonban a mindennapi szokásaink módosításával is. A házat nem szabad feleslegesen túlmelegíteni, mivel egyfokos hőmérséklet-csökkentés körülbelül hatszázalékos energiamegtakarítást eredményezhet.

Hosszabb távon fontos, hogy egy szakértő felmérje az egyes épületszerkezetek, azaz a tető, a homlokzat vagy az ablakok állapotát. „Ez alapján javaslatot tehet a régi ablakok cseréjére, a tető vagy a homlokzat további szigetelésére. Ha a tulajdonosnak megvan rá az anyagi lehetősége, érdemes megfontolni a régi kazán hőszivattyúra való cseréjét és napelemek telepítését. Mindig fontos azonban, hogy a megfelelő sorrendben haladjunk. Ez azt jelenti, hogy először a fűtési energiaigényt kell csökkenteni, például szigeteléssel, és csak ezután érdemes új kazánt vagy hőszivattyút választani, hogy ne terheljük feleslegesen túl az erőforrásokat” – mondta el a Trend hetilapnak Paksi.

Gyakori hibák

Melyek a leggyakoribb hibák, amelyeket a szlovákiai háztartások elkövetnek a családi házuk felújításakor? „A felújításnak gyakran egyedül, bármiféle szakmai megközelítés nélkül látnak hozzá. Nem foglalkoznak kellőképp a ház hővédelmével és a döntő fontosságú részletekkel, emiatt pedig hőszivárgások és higiéniai hiányosságok keletkeznek. Emellett igyekeznek a lehető legtöbbet megspórolni a felhasznált anyagokon, ami gyakran a minőség kárára megy. És akkor még nem beszéltünk arról, hogy a házak felújítása során sokan megfeledkeznek az ehhez szükséges engedélyekről” – tette hozzá a BpB szakembere. Szerinte ez megfoszthatja a háztulajdonost a potenciális energiamegtakarítás lehetőségétől. Ha például valaki arra számít, hogy a tető szigetelésével vagy az ablakok cseréjével 20 százalékos energiamegtakarítást érhet el, a nem megfelelő műszaki megoldás vagy a szakszerűtlen kivitelezés miatt ez meghiúsulhat. (trend, mi)