Az energiabiztonság növelése helyett Ficóék az ukránokkal vívnak szócsatát

A múlt héten robbant a hír, hogy Ukrajna egy június 26-án hatályba lépett elnöki rendelettel szigorította az orosz Lukoil olajcég elleni szankciókat, amelyek gyakorlatilag megtiltották az orosz cégnek, hogy Ukrajnát tranzitországként használja. Az említett társaság szállításai a Barátság kőolajvezetéken így Magyarország és Szlovákia felé is leálltak. Más orosz cégek, mint például a Rosznyefty és a Tatnyefty azonban továbbra is szállíthatnak nyersolajat a csővezetéken.

Független vélemény

A Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítő e héten kiadott legfrissebb elemzése szerint eddig Szlovákiának és Magyarországnak is sikerült áthidalnia az ellátási szünetet más forrásokból származó olajjal, ráadásul mind Magyarországnak, mind Szlovákiának legalább 90 napi átlagos nettó importot kitevő stratégiai tartaléka van. A Fitch elemzői is elismerik azonban, hogy az orosz szállítás szélesebb körű és hosszabb távú megszakadása „jelentős kockázatot” jelenthet a finomítói tevékenységekre és az energiaellátásra, miközben Szlovákia – az alternatív szállítások fizikai korlátai miatt – ennek jobban ki van téve, mint Magyarország.

Kormánypárti szócsaták

Mindezt figyelembe véve az sem csoda, hogy szlovák kormányzati körökben is egyre nagyobb a feszültség. Szlovákia és Magyarország máris konzultációs eljárás, illetve annak sikertelensége esetén választott bírósági eljárás lefolytatását kezdeményezte az Európai Bizottságnál Kijevvel szemben. Magyarország pedig, amíg Ukrajna nem oldja fel a Lukoilra vonatkozó tiltást, blokkolni fogja az Európai Békekeret 6,5 milliárd eurós fegyverszállítási ellentételezésének a kifizetését, amelyet egyébként nem Ukrajna, hanem az uniós tagállamok kapnának, amelyek között ott van Szlovákia is.

A gyakorlati lépések mellett pedig szlovák, magyar és ukrán részről is folytatódik a szócsata, amelyben az említett országok politikusai egymást vádolják. Robert Fico (Smer) kormányfő ez ügyben például már múlt szombaton telefonált Denisz Smihal ukrán kormányfőnek. 

„Szlovákia nem kíván az ukrán–orosz kapcsolatok túszává válni, márpedig az ukrán elnök döntése azt jelenti, hogy a Mol-csoporthoz tartozó pozsonyi Slovnaft olajfinomító 40 százalékkal kevesebb olajat kap feldolgozásra, mint amennyire szüksége lenne. Ez nemcsak a szlovák piacra lesz hatással, a Slovnaft által termelt gázolaj ukrajnai szállításának a leállásához is vezethet, amely a teljes ukrán fogyasztás közel tizedét teszi ki”

 – emlékeztetett a szlovák kormányfő. Juraj Blanár (Smer) külügyminiszter szerint az ukrán lépés sérti az Európai Unió és Ukrajna közötti társulási szerződés rendelkezéseit, ezért az Európai Bizottságnak kellene beavatkoznia. „Az Oroszország elleni uniós szankciókon belül Szlovákia az idei év végéig kivételt kapott az olajimportra, az ukrán fél azonban megakadályozta, hogy éljünk ezzel a jogunkkal” – tette hozzá Blanár.

Hasonló hangnemben nyilatkozott a második legnagyobb kormánypárt, a Hlas elnöke, Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter is. 

„A Lukoil olajszállításainak a leállításával Ukrajna egy új módszert talált arra, hogyan zsarolhatja Szlovákiát és Magyarországot. Annak ellenére döntött így, hogy az elsők között voltunk, akik jelentős humanitárius segélyt nyújtottak Ukrajnának a területén kitört háború után”

 – mondta Eštok, hozzátéve azonban, hogy Denisa Saková (Hlas) gazdasági miniszter már korábban felvette a kapcsolatot az ukrán féllel, hogy megtalálják a megoldást.

Hogy mire számíthat Ukrajna, ha mégsem sikerül velük dűlőre jutnunk, arról pedig már szerdán a köztársasági elnök, Peter Pellegrini nyilatkozott. „Remélem, hogy Ukrajnának sikerül minél hamarabb orvosolnia a helyzetet, mert Szlovákia szuverén országként végül esetleg kénytelen lesz valamilyen megtorló intézkedéshez folyamodni, és ez nem lenne előnyös sem Ukrajnának, sem a polgárainak” – figyelmeztetett az elnök. Pellegrini nem említett konkrétumokat azzal kapcsolatban, hogyan is vághatnánk vissza, utalt azonban arra, hogy „Szlovákia Ukrajna egyik legfontosabb villamosenergia-szállítója, és eddig mindig felelős partnerként viselkedett”, ráadásul „saját költségünkön átalakítottuk a gázvezetéket, hogy az képes legyen fordított áramlással működni, Ukrajna irányába szállítva a gázt”.

Ellenzéki kritika

Az ellenzék szerint a Fico-kabinet azonban eleve rossz oldalról közelíti meg a problémát, a fő gond ugyanis szerintük nem az, hogy az orosz olajszállítás egy része leállt, hanem az, hogy még mindig rendkívül nagy a kitettségünk az orosz energiaszállításokkal szemben. 

„Minden normális, előrelátó ország számára már évekkel ezelőtt világossá vált, hogy hatalmas hiba az orosz olaj- és gázszállításokra hagyatkozni. Vlagyimir Putyin kormánya már 2003-ban, vagyis 21 évvel ezelőtt világossá tette, hogy országa energiaágazatát az orosz világpolitikai befolyás növelésére használja fel”

 – figyelmeztet Tomáš Valášek, az ellenzéki Progresszív Szlovákia (PS) parlamenti képviselője. Szerinte ez azt jelenti, hogy Oroszország az orosz olajtól vagy gáztól való függőséget más országok zsarolására használja ki.

Martin Hojsík, a PS európai parlamenti képviselője szerint a Fico-kabinetnek épp ezért haladéktalanul foglalkoznia kell az importált energiahordozók diverzifikálásával, hogy csökkentse Szlovákia függőségét az oroszoktól. 

„A kőolajtárolóink például Kelet-Szlovákiában vannak, amelyeket ezért nem tudunk feltölteni az Adria-vezetékből. Az előző kormányoknak már 2014 óta gondolniuk kellett volna arra, hogy Dél-Szlovákiában is legyenek olyan olajtárolóink, amelyeket az Adria-vezetékből is fel lehetne tölteni”

 – tette hozzá Hojsík. A PS európai parlamenti képviselője szerint Szlovákiának a lehető legnagyobb energiafüggetlenségre kell törekednie, ami azt jelenti, hogy több nyersanyagszállítóval kell rendelkeznie. „Szlovákiának továbbra is szüksége lesz kőolajra és földgázra. Ezért stratégiai érdeke, hogy diverzifikált ellátással rendelkezzen, és ne pityeregjen, ha az Ukrajnával szemben agresszíven fellépő, és ezt az agressziót a fosszilis tüzelőanyagok értékesítéséből finanszírozó Oroszország épp kevesebb olajat szállít hozzánk, mint amire számítottunk” – hangsúlyozta Hojsík. (mi, TASR)