Az emberi jogi oktatás is gyenge pont

A Közéleti Kérdések Intézetének e héten közzétett elemzése rámutatott arra, hogy a fiatalok jelentős részének szimpatikusak Marian Kotleba pártjának szélsőséges nézetei és elképzelései, ami részben annak is köszönhető, hogy az elmúlt évtizedben nem sikerült erősíteni az emberi jogok megismertetését az iskolákban. Az oktatásügyi minisztérium még 2005-ben indított el egy emberi jogok neveléséről szóló tervet, melynek megvalósítása 2014-ig tartott. Az eredmények 2015-ös értékelő elemzése azonban – mely megtalálható a minisztérium honlapján – nem kecsegtet túl sok pozitívummal. Rámutat, hogy míg 2005-ben a diákok 5,3 százaléka nem tudta definiálni az emberi jogokat, ez az arány 2014-re 10,2 százalékra ugrott, így tulajdonképpen minden tizedik diáknak nincsenek megfelelő ismeretei az emberi jogokról. S bár a diákok döntő többsége fontosnak tartja az emberi jogok oktatását, csaknem háromnegyedük kizárólag akkor vesz részt az ezzel kapcsolatos iskolai tevékenységben, ha kötelező. Bár az elemzés szerint továbbra is az iskola a diákok fő forrása az emberi jogokkal kapcsolatos információkról, egyre többen a sajtóból és az internetről jutnak hozzá ezekhez. A kérdéskör egyébként nem önálló tantárgy az iskolákban, elsősorban a társadalomismeret és a polgári nevelés tananyagában, valamint a történelem-, etika- és hittanórákon oktatják. A tanárok több mint fele elégedett az emberi jogok oktatásához adott térrel, azonban 44 százalékuk szerint többet is kaphatnának. Ugyanakkor csak mintegy 12 százalékuk véli úgy, hogy az emberi jogokat önálló tantárgyként kellene oktatni. Andruskó Imre, a komáromi Selye János Gimnázium igazgatója szerint valóban komoly a gond a fiatalok körében, az emberi jogokra való neveléssel kapcsolatban már központi beavatkozásra lenne szükség. Hozzátette: az interneten, a közösségi oldalakon terjedő dezinformációk befolyásolják a diákokat, és romba dönthetik az emberi jogokat oktató tanárok igyekezetét. „A mai fiatalok nem a nyomtatott sajtóból szerzik az információikat, hanem a közösségi oldalakról. Fiatalok és forradalmi lelkületűek, ezért túlzottan fogékonyak a kétes forrásokból származó információkra. A közösségi média tele van ilyen hírekkel és őrültekkel, akik bonyolult dolgokra egyszerű válaszokat kínálnak. Ez azonban nem így működik” – mondta lapunknak az igazgató. Az emberi jogok oktatásáról szóló minisztériumi terv eredményeinek elemzésében egyébként a készítők felhívják a figyelmet: a tanárok közül egyre kevesebben gondolják, hogy az emberi jogok oktatása pozitív hatással van a diákok álláspontjára. 2005-ben még 76% érezte a pozitív hatásokat, 2013-ban azonban már csak 59%, és 27% pedig úgy gondolta, egyáltalán nincs hatással ez az oktatás a diákok nézeteire. Az elemzés pedig azt is kiemeli, hogy a tanárok 77%-a egyáltalán nem vesz részt továbbképzésben az emberi jogok oktatása területén. Andruskó szerint sokat segítenek a témával kapcsolatos kiállítások, tanulmányi kirándulások – például a koncentrációs táborokba. Emellett úgy véli, nagyon hatásosak az átélő pedagógiai módszerek és programok is. (fm)