Az eddigi legsúlyosabb jogi dilemma

Kassa. Ján Drgonec alkotmányjo-gász szerint Szlovákia történetének legnagyobb jogi dilemmája előtt áll az államfő. Tegnap ugyanis nem született döntés az alkotmánybíróságon Sergej Kohut panaszáról, amelyben alkotmányos jogainak megsértésével vádolja a Bírói Tanácsot. Kohut a legfelsőbb bíróság elnöki posztjáért saját felettesével, Štefan Harabinnal mérkőzött meg, aki vele ellentétben tagja volt az ajánlótestületnek, azaz a Bírói Tanácsnak is. Mivel a legfelsőbb bíróság elnökének ma jár le a megbízatása, az államfőnek tehát legkésőbb ma kellene meghosszabbítania azt, mivel a Bírói Tanács Harabint ajánlotta e posztra. A taláros testület február 19-én határoz Kohut panaszának ügyében, így Rudolf Schuster rendkívül nehéz helyzetbe került. Ha ugyanis kinevezi Harabint, az alkotmánybíróság pedig később Kohutnak ad igazat, az államfő szembe kerül a taláros testülettel. Ha viszont előzetes ígéretéhez híven megvárja a döntést, a legfelsőbb bíróság egy ideig elnök nélkül marad, ami jogszabályellenes. A tárgyaláson Kohut kijelentette, továbbra is úgy látja, nem indult egyenlő esélylyel a Legfelsőbb Bíróság elnöki posztjáért. Harabin ugyanis a tavaly december 20.-i választáson a 18 szavazatból 10-et kapott úgy, hogy alkalma volt saját magára szavazni.

Harabin ügyvédje azzal érvelt, hogy a választáson Kohut csak 6 szavazatot szerzett, így a végeredmény szempontjából mellékes, kinek ad igazat az alkotmánybíróság. Tibor Šafárik szerint Harabinnak nem csak joga volt részt venni a szavazáson, hanem kötelessége volt leadni voksát, különben törvényellenesen jár el. A Bírói Tanács működését szabályozó törvény ugyanis nem mondja ki, hogy ha annak egy tagja maga is jelölt, nem szabad szavaznia. A törvény szempontjából tehát minden rendben volt, csupán erkölcsi kifogás merülhet fel , ez azonban lelkiismereti kérdés. Šafárik nagy derültséget keltett a teremben kijelentésével, hogy nincs bizonyíték arra, Harabin magára szavazott, voksolhatott ellenfelére is.

Az alkotmánybíróság 3. tanácsa elutasította a Bírói Tanács jogi képviselőjének, Peter Brňák HZDS-es honatyának tiltakozását, amelyet elfogultság miatt nyújtott be a taláros testület 2. tanácsa, valamint Ján Mazák alkotmánybírósági elnök ellen. A tegnapi tárgyaláson ezért valamennyien részt vehettek, és kérdéseket is intézhettek a felekhez.

Kohut ügyvédje, Juraj Koval szerint ügyfelét nem tájékoztatták az elnöki posztért folyó meghallgatás előkészületeiről, és hivatalos meghívót sem kapott. A Bírói Tanács jogi képviselője ezt gyenge érvnek nevezte, és kijelentette, minden tudnivalót kifüggesztettek a legfelsőbb bíróság hirdetőtáblájára, és csak az nem tudott róla, aki csukott szemmel járt az épületben. „A testület működési szabályzata szerint senkit sem csalogatnak írásban a meghallgatásra, a jelöltek saját érdekükben jelennek meg azon” – állítja Tibor Šafárik. Ján Drgonec, a Bírói Tanács ügyvédje a tárgyalást követően elmondta, hogy szerinte a testület működését szabályozó törvény módosításra szorul, és a hasonló eseteket kizáró változtatásokat még a legfelsőbb bíró kinevezése előtt meg kellett volna ejteni. Tibor Šafárik véleménye szerint az ügynek politikai háttere van, a kormánynak az ellenzéki Harabin személye ellen van kifogása. Kohut lapunk kérdésére elutasította ezt az állítást, szerinte nem ő, hanem Šafárik képvisel politikai érdekeket.

Rudolf Schuster Kassán tájékozódott

Rudolf Schuster tegnap Kassára repült és kikérte az alkotmánybíróságtól a Kohut-üggyel kapcsolatos aktákat. „Az elnök úr megismerkedik a részletekkel, ezeket megvitatja munkatársaival, és ma bejelenti döntését” – árulta el lapunknak Ján Füle elnöki szóvivő. Ma jár le ugyanis Štefan Harabin mandátuma, és kizárólag Schusteren múlik, kinevezi-e ismét a Legfelsőbb Bíróság élére, vállalva, hogy ezzel esetleg ellentétbe kerül az alkotmánybíróság későbbi döntésével. (sza)