Az eddig hiányzó láncszem

„A képviselők nagyon nehezen tudnak majd megegyezni az ombudsman személyében” A gyakorlatban az embereknek mit jelent majd az ombudsmani hivatal?

Olyan intézmény jön létre, mely orvosolhatja az állam- és közigazgatási intézmények okozta sérelmeket, az etikátlan viselkedést, a fölösleges időhúzást, a polgárok érdekeit sértő hivatali eljárást. Az emberjogi biztos helyrehozhatja a törvénysértést, illetve megelőzheti a polgári társadalom és az állam közötti lehetséges konfliktusokat. Az emberek sokszor panaszkodnak az intézmények léhaságára, rossz működésére, a bíróságok tétlenségére, a szolgáltatások alacsony színvonalára, a korrupcióra, miközben mindet az adófizetők pénzéből tartják fenn. Az ombudsman lesz a hiányzó, ellenőrző láncszem.

Kezdeményezésük az Erős Ombudsmanért élesen bírálta a Ľubomír Fogaš miniszterelnök-helyettes által javasolt törvénytervezetet. Miért tartják a Fogaš-féle ombudsmant szomorúfűznek?

Fogaš elképzelése szerint az ügyészség az állam és a polgárok jogait is védi, ám éppen ebből a felfogásból adódóan sokszor felmerül a kérdés: kinek a jogait is védi valójában? Az ombudsman egyértelműen a polgárok oldalán áll. Egyébként az ellenlábasok gyakran azzal érvelnek: nincs szükségünk újabb hivatalra, majd az ügyészség – akárcsak eddig – védi a polgárok jogait. De hát eddig védte?

Kezdetben Magyarországon is összetűzésbe került az ombudsman és az ügyészség. Ez utóbbi konkurenciát látott a biztosban. A szlovákiai törvényalkotási folyamat elején Miroslav Kusý úgy fogalmazott, nálunk nem kell a két hivatal párharcára számítani. Fogaš törvény-előkészítő munkacsoportja túlnyomó részt ügyészekből állt...

...és ők arra törekedtek, hogy minél gyengébb legyen az ombudsman, hogy ne legyen képes ellensúlyozni az ügyészséget. Talán ezért gondolták néhányan, hogy nem lesz rivalizálás. Egyébként nem hiszem, hogy hosszú távú konfliktusok alakulnának ki. Akárcsak Magyarországon, itt is megtalálja majd mindkét intézmény a maga helyét, funkcióját.

A kormányjavaslathoz képest miben kellene erősebbnek lennie az ombudsmannak?

Jó lenne, ha a biztos aktívan bekapcsolódhatna a közigazgatási eljárásba, illetve ha a főügyészség közvetítésével indokolt esetekben – ha a jogsértésre különböző normák összeférhetetlensége miatt került sor – Alkotmánybírósághoz fordulhatna.

Csáky Pál miniszterelnök-helyettes szerint a közép-európai térségben az átlagnál erősebb a kormánytervezetben javasolt ombudsman.

Lengyelországban erős ombudsman van, mintegy tíz éve létezik ott ez az intézmény. Csehországban nem olyan régen vezették be, és a cseh ombudsman inkább gyengének nevezhető. Viszont Motejl úr igazi személyiség, nagy tekintélye van a bíróságokon, az ügyészségeken, az államigazgatásban, és személyiségével jól ellensúlyozza a törvény hiányosságait. Csakhogy a szlovákiai állapotok között nem hagyatkozhatunk csak arra, hogy a törvényből adódóan gyenge ombudsmant majd a személyisége fogja erősíteni. Nincs arra garancia, hogy ilyen autoritást választanak biztosnak.

Egyáltalán van ilyen személyisége Szlovákiának?

Biztos vagyok benne, ám véleményem szerint a képviselők nagyon nehezen tudnak majd megegyezni az ombudsman személyében.

A jogvédelmi biztos szlovák állampolgárságú, legkevesebb 35 éves, megfelelő főiskolai végzettséggel rendelkező, büntetlen előéletű személy lehet. A jogi végzettség nem feltétel. Szerintem nem ártana, ha jártas lenne a jogban, feltehetően főleg ezzel kapcsolatos problémákkal fordulnak majd hozzá a polgárok...

Egy ember nem győzi majd egyedül a munkát. Az ombudsman inkább a nyilvánosság előtt fog szerepelni, erkölcsi magatartásával, tekintélyével kell eredményt elérnie, medializálnia az ügyeket. A hangyamunkát majd elvégzik a jogászai. Ezért fontos, hogy a csapata jól működjön, hogy megfelelő emberekkel legyen körülvéve. Nem mindegy, hogy munkatársai milyen hatáskörökkel rendelkeznek. A csehországi példa tanulságos lehet számunkra: a cseh ombudsmant ellepték a panaszok, de mivel csak neki van joga bizonyos dolgokhoz, munkatársai nem vállalhatják el egy-egy ügy felderítését, Motejl úr viszont egyedül nem győzi. Ezért javasoltuk, hogy az ombudsman hatáskörei egy részét – szükség esetén – munkatársaira ruházhassa, úgynevezett terepmunkás kisombudsmanokat bízhasson meg. Szlovéniában például az ombudsmani alapszabályzat meghatároz néhány konrét területért felelős helyettest.

Ha ilyen egyértelmű példákkal lehet alátámasztani a biztosi helyettes szükségességét, érthetetlen, a kormányjavaslatból ez

miért maradt ki.

Mert ezzel is gyengíteni akarták az intézményt, hogy ne nagyon zavarhassa a már létező hivatalok köreit. Mert ha csak egyetlen embernek lesz joga a panaszoknak utánajárni, akkor bizony nem sok panaszra jut ideje.

Az ombudsmani hivatal az állami költségvetésből kapja a forrásait, és a büdzsé előkészítésében annak a közigazgatásnak, amelyiket ellenőriz, komoly szerepe van. Azaz mennyire lesz független a hivatal?

A kötségvetést végső soron a parlament szavazza meg, a törvényhozásban pedig a polgárok, tehát mindannyiunk által választott képviselők kapnak helyet.

A büdzséből húszmilliót javasolnak az intézmény kiépítésére. Elég?

Ha gyenge, gyakorlatilag semmilyen jogkörrel nem rendelkező intézmény jön létre, akkor még sok is: ez esetben a húszmillió csak ablakon kidobott pénz. Viszont egy erős, a polgároknak igazi segítséget nyújtó ombudsman esetében ez az összeg nagyobb is lehetne. Főleg a kezdetekben, amikor a hivatal kiépül, a húszmillió nem sok. Csehországban az elején nyolcvanmilliót különítettek el erre a célra.

Mi van akkor, ha „gyenge ombudsmanunk” lesz? Alapítványuk megkéri az államfőt, ne írja alá a törvényt?

Nem hiszem, hogy ebben a kérdésben számíthatunk az elnök úrra. Sajnos, a polgároknak el kell majd dönteniük, szükségük van-e egy újabb pénznyelő hivatalra. De nem adjuk fel, a jövőben biztosan törvénymódosítást kezdeményezünk.