Az állami cégek szórják a pénzt

Az állami vállalatok vezetőinek jelentős része ignorálja az infotörvényt, a helyzetet nem oldja meg a vonatkozó törvény módosító javaslata sem.

Szófukar államicég-vezetők

Az információs törvénynek köszönhetően a politikusokkal kapcsolatos adatokhoz viszonylag könnyen hozzá juthatunk. Ha nyilvánosságra kerül egy-egy vitatható tétel, a politikusok nem ritkán kifizetik az összeget. Így volt Otto Brixi (Smer) parlamenti és Kassa város képviselője esetében, aki a város sportügyeit intézve több mint 1000 eurós telefonszámlát hozott össze. Léptek Pozsony volt főpolgármesterének telefonszámlájával kapcsolatban is. Milan Ftáčnik (Smer) és további három munkatársa két év alatt 20 ezer eurót telefonált el.

A TIS az állami cégektől alkalmazottai telefonszámláit és szolgálati útjainak költségét kérte ki. Az előbbivel kapcsolatban a megszólított vállalatok 36 százaléka, vagyis 29 cég adott tájékoztatást. Az utakkal kapcsolatban 33-an, a megszólítottak 41 százaléka reagált.

Ezer eurót telefonált el két nap alatt

Közülük a legmagasabb szolgálati telefonszámlát a Szlovák Rádió és Televízió (RTVS) alkalmazottja produkálta. A közmédia először azt állította, tudósítója 1040 eurós telefonszámlája egy szerbiai szolgálati út során keletkezett. Később viszont közölték, hogy Vajdaságban az RTVS egyik menedzsere volt, a kétnapos akció során az ottani közmédia fennállásának 65. évfordulóját ünnepelték. Dominika Šulková, az RTVS szóvivője szerint az összeg azért olyan magas, mert Szerbia nem tagja az Európai Uniónak.

A cég nem spórol a szolgálati utakon sem. Václav Mika, az RTVS vezérigazgatója 13 külföldi szolgálati útjára összesen 15 ezer eurót költött. Csak havannai útja több mint 2 ezer euróba került, az ott rendezett konferencia témája: a rádió és tévé szerepe a morális értékek formálásban.

Guatemalai szolgálati út

A körmöcbányai állami pénzverde igazgatója tavaly szolgálati útra egyebek mellett Guatemalába és Mexikóba utazott. Négy kiruccanása összesen 7500 euróba került. A legnagyobb állami vállalatok, mint a Cargo Slovakia a belügyminisztérium javítóműhelye vagy a rudnabányai vasércdúsító mű nemcsak megsértette az információs törvényt, hanem olyan feltételeket szabott az információk kiadásának, mely törvényellenes. Nem új keletű probléma, hogy az állami cégek különbözőképpen értelmezik az információs törvényt. Közülük több azzal indokolja az információk megtagadását, hogy azok az üzleti titok részét képezik. Bár a vonatkozó jogszabály módosító javaslata tárcaközi egyeztetésben van, ezt a hézagot a tervezet sem orvosolja. Az állami és az önkormányzati vállalatok továbbra is érintetlenek maradnak. A Transparency International arra is rámutat, hogy ha a cégek törvényesen járnak el, és kiadják a kért információkat, minden bizonnyal súlyosabb adatok is napvilágra kerültek volna.