Az állam sem járna rosszul a minimálbér-emeléssel

Peter Pellegrini miniszterelnök szerint januártól jelentősen átlépheti a minimálbér az 500 eurós határt. A fizetés alsó határa jelenleg 480 euró, januárban emelkedett 45 euróval a tavalyi 435 euróról. „A kormány szándéka, hogy a minimálbér olyan ütemben emelkedjen a következőkben is, ahogyan az utóbbi években” – jelentette ki Pellegrini a Szakszervezetek Szövetségének (KOZ) vezetőivel folytatott tárgyalásokat követően. Szerinte ezzel megakadályozható, hogy a nagyvállalatok olcsó külföldi munkaerővel pótolják a hazai munkaerőt.

Sajtóinformációk szerint januártól 520 euróra emelkedhet a minimálbér. A nettó bér a jelenlegi 480 euróból mintegy 403 euró, miközben a munkaadó teljes bérköltsége 649 euró. A 40 eurós emelés az alkalmazottnak havi 25 euró nettó béremelkedést jelent, vagyis havonta közel 430 eurót vihet haza. A munkaadónak azonban az emelés mintegy 54 eurós költséggel jár, ha nem változnak a járulékszámítás és az adózás szabályai, vagyis az állam csaknem 29 eurót tesz el belőle.

Az 520 eurós bér 275 eurós bevételt jelent az államnak, amiből a legnagyobb rész a Szociális Biztosítóba jut: mintegy 180 euró, itt az emelkedés közel 14 euró. A társadalombiztosítási járulék emelkedése ugyan az alkalmazottnak is jól jön a nyugdíj kiszámításakor, de az állami költségvetést is „kíméli”, mivel csökken a biztosító hiánya, amit a központi költségvetésből kell fedezni.

A vállalkozók már régen szeretnék elérni a minimálbér emelésének a mérséklését, szerintük inkább a járulékterheket kellene csökkenteni. „A minimálbér emelése azt jelenti, hogy elsősorban az állam bevételei nőnek a járulékok emelkedésének következtében – mondta lapunknak Peter Serina, a Vállalkozók Országos Szövetségének alelnöke. – A vállalkozók nem lesznek tőle elragadtatva, keresni fogják az optimalizáció lehetőségét, a termelés hatékonyságának növelését. Mérlegelik, nem lehetne-e csökkenteni az alkalmazottak létszámát.” Szerinte erre a legalacsonyabban képzett, alacsony fizetésért dolgozók fognak ráfizetni. Hasonló véleményen van Róbert Chovanculiak, az INESS gazdaságpolitikai intézet elemzője is, szerinte az állam nem is annyira az alacsony jövedelműeknek akar segíteni, inkább saját bevételeit növelné.

Peter Pellegrini kormányfő jóval 500 euró fölé emelné az alsó fizetéshatárt, az 520 eurós minimálbér látszik valószínűnek. A munkaadók tartanak a minimálbér további emelésétől, az 500 euró feletti bérhatár, éppen az alacsony képzettségű dolgozók munkahelyeit veszélyezteti. „A bérköltségek, a járulékok olyan magasak, hogy az alacsony képzettségű dolgozók már most is nehezen tudják megtermelni saját bérük költségeit is” – magyarázta Peter Serina, a Vállalkozók Országos Szövetségének (PAS) alelnöke. – A legjobban majd a szolgáltatások, a vendéglátás, a turisztikai szektor lesz az, amelyet a leginkább negatívan érint az intézkedés.” Szerinte már ma is megfigyelhető ezekben a szektorokban, hogy papíron a minimálbért fizetik, mellette pedig kézbe adnak kiegészítést. „Ez lehet a borravaló vagy más nem teljesen legális fizetés” – állítja Serina. Úgy véli, ezekben az ágazatokban is növelni kell a nettó fizetéseket, de ezt elsősorban a járulékok csökkentésével kellene elérni.

A bruttó bér 40 eurós emelése a dolgozónak 25, az államnak viszont 29 eurós bevételt jelent.

Pellegrini béremelést ígér a közszférában is, szerinte júniusra megegyezés születhet a szakszervezetekkel. „Így szeptemberben már a parlamentbe kerülhet a jogszabály, és januártól életbe léphet az emelés” – jelentette ki a kormányfő, miután tegnap találkozott a szakszervezetek képviselőivel. A béremelés érintené az önkormányzatok alkalmazottait, a rendőröket, a katonákat, az egészségügyi dolgozókat és a pedagógusokat is. Ez utóbbiaknak várhatóan szeptembertől is emelkedhet a fizetésük.

Az önkormányzati alkalmazottak fizetésének emelését a kormányfő az önkormányzatokra hárítaná át. „Nőnek az önkormányzatok bevételei, van tere az emelésnek” – véli Pellegrini. A kormány első tervével elégedetlenek voltak a szakszervezetek, a kormányfő elismerte, hogy az csak az első változat, egyfajta tárgyalási alap volt, ami még jelentősebben módosulhat.