Az agrárvállalkozások még mindig nem tudják, milyen uniós támogatásokra számíthatnak az elkövetkező években

Az uniós agrárminiszterek tanácsa tavaly októberben jutott közös álláspontra a Közös Agrárpolitikáról (KAP), amely az európai gazdáknak nyújtott támogatásokat szabályozza a 2027-ig tartó időszakban. Ezt az álláspontot kellett az Európai Parlamenttel egyeztetni a múlt héten. Négynapnyi egyeztetés és többéves megelőző tárgyalás után múlt pénteken azonban megegyezés nélkül álltak fel az asztaltól az Európai Parlament (EP), a tagállami EU-tanács és az Európai Bizottság (EB) küldöttségei.

„Hogy most sem született megállapodás, azt az ágazati szakmai szervezetek a valóságtól elrugaszkodott brüsszeli döntéshozók kudarcának tartják”

– mondta el Jana Holéciová, a Szlovák Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Kamara (SPPK) szóvivője. „Öt perccel éjfél után vagyunk. Őszintén szólva, abban bíztunk, hogy ezúttal sikerül dűlőre jutniuk az uniós döntéshozóknak a 2023-tól életbe lépő új szabályokról, hiszen a szlovákiai gazdáknak is szükségük lesz bizonyos időre a felkészüléshez” – tette hozzá Emil Macho, az SPPK elnöke. Szerinte a Közös Agrárpolitikával kapcsolatos stratégiai terveiket a tagállamoknak nem egész hét hónap múlva kell benyújtaniuk Brüsszelbe, azonban máig sem ismertek az ehhez szükséges paraméterek.

A múlt heti egyeztetésen a leghevesebb vita azzal kapcsolatban alakult ki, hogy a gazdáknak járó közvetlen kifizetések mekkora hányadát kelljen kötelezően ökogazdálkodásra elkülöníteni. Az EP sokáig ragaszkodott a 30 százalékhoz, a tagországok nevében tárgyaló portugál elnökség 20 százalékról indított, amit aztán tagországi oldalon készek voltak felvinni 25 százalékra. Mivel azonban az EU-tanács a 25 százalékot csak két év „betanulási idő” után kezdené alkalmazni, az EP viszont a reform 2023. január 1-jei életbe lépésétől kezdődő teljes ötéves periódust ezzel számítaná, nem született egyezség.

„Az ökológiai szabályokat gyakran olyan uniós hivatalnokok és politikusok dolgozzák ki, akik a mi meglátásunk szerint nincsenek tisztában a mezőgazdasági termeléssel, és a javaslataikat az ehhez elengedhetetlen hatástanulmányok nélkül készítik”

– jegyezte meg ezzel kapcsolatban Macho.

Nem sikerült áttörést elérni azzal kapcsolatban sem, hogy a nagyobb gazdaságok a nekik jutó területalapú támogatás mekkora hányadát engedjék át a kisebb gazdaságoknak. Az Európai Parlament 12 százalékot csípne le a nagyoktól, míg az EU-tanácsi ajánlat 7,5 százalékra szól. Ellentétesen ítélik meg azt is, hogy a KAP hány százalékát különítsék el vidékfejlesztésre: az EP 37, az EU-tanács 35 százalékot szeretne. Arról sem született egyezség, hogy a jövőben szociális alapon biztosítanának támogatást az agrárszektor legrosszabbul fizetett, rossz körülmények között dolgozó, mintegy 4 millió munkavállalójának. „A Közös Agrárpolitika új szabályairól több mint négy éve folynak a tárgyalások, a gazdák így joggal teszik fel a kérdést, hogy mikorra születhet meg az egyezség” – mondta el Jan Doležal, a Cseh Agrárkamara (AKČR) elnöke, aki szerint a döntéshozóknak arra is figyelniük kellene, hogy az új szabályozás miatt ne szálljanak el az élelmiszerárak. Nagy István magyar agrárminiszter szerint a legfelsőbb uniós döntéshozók egy hónap múlva folytatják a tárgyalásaikat a Közös Agrárpolitikáról.

(mi, TASR, MTI)