Franciaország a befagyasztott orosz vagyonokból idén 195 millió eurót fordít Kijev katonai támogatására

Ez az összeg „155 milliméteres lövedékek és AASM siklóbombák szállítást teszi lehetővé, amelyekkel az ukrán Mirage 2000-eseket szerelik fel” – közölte a tárcavezető, utalva a régi felszerelések, „elsősorban az AMX-10RC harckocsik és a páncélozott harcjárművek (VAB)” lecserélésének felgyorsítására is.

Az újabb támogatást azt követően jelenette be Párizs, hogy Donald Trump amerikai elnök befagyasztotta az Egyesült Államok által Kijevnek nyújtott katonai és hírszerzési támogatást. Sébastien Lecornu „kemény csapásként” értékelte a döntést Ukrajna számára, de a tárcavezető szeretné fenntartani a kapcsolatot Párizs és Washington között, ezért elmondása szerint hamarosan Washingtonba látogat.

„Továbbra is szövetségesünknek tekintem (az Egyesült Államokat), a nagy kiszámíthatatlansága ellenére” – mondta a védelmi tárca vezetője.

Miközben Franciaország és európai partnerei megpróbálnak alkalmazkodni a geopolitikai bizonytalanságokhoz és az európai konfliktusok kockázatához, Sébastien Lecornu a „lőszereket és az elektronikus hadviselést” nevezte meg a következő évek „sürgős prioritásaként” hazája számára. „A második prioritás a hadsereg drónokkal való felszerelése és robotizálása” – tette hozzá a miniszter, kiemelve a mesterséges intelligenciát és a világűr jelentőségét.

Lecornu elmondta: elengedhetetlen a fegyveripar termelési ütemének felgyorsítása, példaként említve a Dassault Aviation fegyvergyártót, amely célult tűzte ki, hogy „2026-tól havonta négy-öt Rafale-z (vadászbombázó repülőgépet) leszállít”, szemben a 2024-es kettővel, tekintettel „az elkövetkező időszak potenciális igényeire”.

A miniszter emellett „2024 és 2026 között meg akarja duplázni az AASM siklóbombák, valamint az MBDA által kifejlesztett Akeron MP páncéltörő rakéták gyártási ütemét". Ennek elérése érdekében „ipari partnerségek” jönnek létre olyan vállalatok között, mint a Thales vagy az EOS, „elsősorban a drónok esetében”, valamint „a nem hadiipar, például az autóipar” csoportjai között – mondta a miniszter.

A nemzeti újrafegyverkezés a francia védelmi miniszter szerint az európai kontinens békelogikájának következménye.

„Amit mi javasolunk, az nem háborús erőfeszítés, hanem védelmi erőfeszítés. Mert nem vagyunk háborúban. Éppen ellenkezőleg, mi a békét akarjuk garantálni. Ennek pedig a legjobb módja egy olyan védelmi felszereltség, amely készen áll, szuverén és autonóm” – fogalmazott Lecornu.

Pénzügyi szempontból ennek a védelmi erőfeszítésnek az összegét a miniszter kisebbre becsüli, mint amit szerinte „a médiában gyakran idéznek”.

„A bruttó hazai termék 5 százalékának elérése 140–150 milliárd eurós éves költségvetést jelentene”, ez pedig „nem lenne ésszerű” – vélte a miniszter, aki inkább „évi 100 milliárd euró körüli költségvetésre” törekszik.