Az adóív helyes kitöltése, pontról pontra

Hogyan töltsük ki az adóívet, és egyáltalán milyen típusú adóívre lesz szükségünk, ha diákok vagyunk, és nem kerülhetjük ki ezt a kellemetlen kötelességet? Ha csak a munkáltatónktól származott bevételünk, vagyis nem vállalkozóként dolgoztunk, akkor az A-típusú adóívet kell kitöltenünk. Ennek az első részében feltüntetjük a személyes adatainkat, miközben érdemes odafigyelni, milyen betűtípust követelnek meg tőlünk, és persze az adóíven feltüntetett utasításokra is. A diákoknak a kitöltésnél nem kell foglalkozniuk a második és harmadik résszel, és ha nincsenek gyerekeik, akkor a negyedikkel sem.

Az ötödik rész első sorában tüntetjük fel az összes munkáltatónktól származó bevételeinket. Ezt a munkáltatónktól kapott igazolás alapján tölthetjük ki, az igazolások másolatát az adóívhez kell csatolnunk. A következő sorba írhatjuk be az általunk fizetett biztosítás összegét, vagyis az egészségbiztosítást, ha ezt kötelesek voltunk fizetni, és a szociális biztosítást, ha ezt önszántunkból fizettük. Ha a bevételeinkből levonjuk a biztosítás összegét, megkapjuk az adóalapot, amit az adóív ötödik részének utolsó sorába írunk be.

Ezt az összeget, vagyis az adóalapunkat tüntetjük fel a hatodik rész 35-ös számmal ellátott sorába is. A 36-os sorba mindenki ugyanazt a számot írhatja be: 87 936. Ez az elmúlt évre érvényes adózatlan alap. Az adózatlan alapot azonban tovább növelhetjük, ha olyan biztosításunk, nyugdíjszámlánk, bankszámlánk van, amelyek esetében ezt a törvény megengedi. A biztosítók többsége már értesítette az ügyfeleit erről a lehetőségről, ha van ilyen biztosításunk, ám még nem értesítettek bennünket, érdemes személyesen utánajárni. Ezzel ugyanis legfeljebb 12 ezer koronával növelhetjük az adózatlan alapunkat, amit a megfelelő sorba kell beírnunk (38, 39 vagy 40-es sor, összegük pedig a 41-es sorba). Mindezt figyelembe véve a 42-es sorba beírjuk az így kiszámított adózatlan alapot. Ha a bevételeink ennél alacsonyabbak voltak, a 43-as és a 44-es sorba nullát írunk. Ellenkező esetben a bevételeinkből levonjuk a leírható tételeket, és a különbséget a 43-as sorba írjuk. Ebből az alapból számítjuk ki a 19 százalékos adót, amit aztán a 44-es sorba írunk. Az adónkat beírjuk a 47-es és az 53-as sorba is. Azok, akiknek korábban az jött ki, hogy nem fizetnek adót, ide is nullát írnak.

A 61-es sorban azt az adót tüntetjük fel, amelyet a munkáltatónk fizetett ki értünk az év folyamán. Ha többet fizettünk be, mint amennyit kellett volna, ezt a 63-as sorba írjuk be, míg a 62-es sor van fenntartva arra az esetre, ha a szükségesnél kevesebbet fizetett értünk a munkáltatónk. Az adóív utolsó részében kérhetjük az adótöbblet visszafizetését. (mi)