Összehasonlítottuk a Škoda Fabia két népszerű változatát. Melyik a jobb? (Képgalériák a cikkben)

A Fabia több mint húsz évvel ezelőtt jelent meg a piacon. Azóta világszerte több mint 4 547 000 darab kelt el belőle. Az árusítását 1999-ben kezdték, s már akkor teljesen egyedi dizájnt és koncepciót kapott. 2007-ben érkezett a modell második, 2014-ben a harmadik generációja, tavaly pedig a jelentősen megváltoztatott negyedik generáció mutatkozott be.

A Fabia minden eddiginél modernebb, felnőtt és korszerű autó lett. Újonnan az MQB A0 platformra épül, tehát ugyanarra, mint a Scala vagy a Kamiq. Épp ennek köszönhetően sikerült megnövelni a csomagtéren kívül az utastér térfogatát is.  A csomagterének a térfogata egyébként 380 liter, ami már a Golf szintjén van, a járgányban ismét új, Simply Clever megoldásokat találni, és már olyan extrákkal is rendelhető a modell, mint a panorámatető. Praktikus a kiemelhető pohártartó, amellyel besétálhatnak egy kávézóba, ahol belehelyezhetnek két kávéspoharat és kényelmesen visszatérhetnek az autóba. Praktikus a rakodóperem-védő, amelyet a csomagtérajtó kinyitása után tudunk kihajtani. Hatékonyan védi a fényezést a karcolástól, a fényvisszaverő elemeinek köszönhetően pedig a biztonságot is növeli a csomagtartó pakolásakor. Talán még ennél is praktikusabb az elülső üléstámla lehajtása, aminek köszönhetően az eddiginél jóval hosszabb tárgyak szállítására is lehetőség nyílik a Fabiában. Az aktuális generációt először tavaly augusztusban tettem próbára a nemzetközi bemutatók során.

Jelenleg, az akadozó gyártások ellenére, már Szlovákiában is egyre gyakrabban találkozni a Fabiával az utakon, ami csak arról tanúskodik, hogy továbbra is jelentős népszerűségnek örvend. Egyesek azért veszik meg, mert ragaszkodnak a márkához, azon belül pedig pontosan ehhez a modellhez. Gyakori választás a cégekben is, hiszen szolgálati autóként is jól szolgál, mások viszont nemes egyszerűségében modern és megfizethető családi autónak tartják.

Melyik változatot érdemes választani? Tesztelésre az egyliteres háromhengeres motorral ellátott modell két kivitelezését kölcsönöztem ki. Az egyik az Ambition felszereltségi szinttel, 70 kW (95 LE) teljesítménnyel bíró 1,0 TSI erőforrással ellátott Fabia volt (a felvételeken a szürke), a másikban ugyanaz a motor volt, ám 81 kW (110 LE) teljesítménnyel, Style felszereltségi szinttel és hétgangos automata DSG-váltóval (a narancssárga).

Ármisztika

A Fabia alapára 12 610 euró.  A tesztelt motorváltozat alapban 14 300 euróba kerül. Ezért ötgangos kézi váltót és az egyliteres motor gyengébb változatát kapják. Aki nagyobb teljesítményt és automatát akar, annak 1800 euróval többet kell félretennie. Ha az automata váltóval felszerelt modellt a legmagasabb, Style felszereltségi szintben szeretnék megvenni, akkor minimum 17 610 eurót kellene félretenni, ami a gyengébb motorral ellátott kézi váltós modellhez képest már 3310 euróval több – csak a felszereltségi szint közti különbség az adott kivitelezésen belül 1510 euró.

Az erőforrások

A két tesztelt Fabia úgymond közös nevezője a motor. Mindkettő motorházában ugyanis ugyanolyan felépítésű háromhengeres motor volt, csak épp eltérő teljesítménnyel és váltóval. A gyengébb, 95 lóerős változathoz csak ötgangos manuális váltót vehetnek, viszont az erősebb változat hatgangos kézi és hétgangos manuális váltóval is elérhető.

Az új generációs, háromhengeres EVO 1.0 TSI erőforrásról tudni kell, hogy Miller-ciklusú, 350 bar befecskendezési nyomással bír, a hengerekben pedig innovatív plazmabevonattal rendelkezik. A hengerhüvelyeket porszórtan egy mindössze 150 mikrométer (0,15 mm) vékony réteggel vonták be. Ez csökkenti a belső súrlódást, ami pedig tovább csökkenti az üzemanyag-fogyasztást, a károsanyag-kibocsátást, ráadásul az égéstérben a hő jobb eloszlása és elvezetése révén a motor hőterhelését.

Bár én személy szerint már az automata váltókhoz szoktam hozzá, a manuális a Fabiában kellemes meglepetést okozott. A váltókar rövid pályákon jár és pontosan beugrik az egyes sebességfokozatokba. 50 km/órás sebességnél, városban a járgány hármas sebességfokozaton 2000 fordulaton dolgozik, a rendszer viszont ilyenkor már a négyes fokozat besorolását ajánlja, hogy a fordulatok 1500-ra csökkenjek. Az automata váltót nem zavarják az alacsony fordulatok, simán tartja a hatos sebességfokozatot 50 km/órás sebességnél úgy, hogy a motor 1300 fordulaton dolgozik. Akinek ez nem felel meg, az értelemszerűen átkapcsolhat manuális váltásra is, de gondolom ezt csak kevesen fogják megtenni, hiszen ha pénzt költenek az automatára, azt nem azért teszik, hogy manuálisan váltogassák a sebességfokozatokat.

Az ötgangos váltó esetében leginkább a sztrádától tartottam, hiszen azt gondoltam, hogy a hatodik sebességfokozat 130 km/órás sebességnél hiányozni fog, ám az automatához képest mégsem volt olyan számottevő a különbség. Sztrádatempóban ugyanis a manuális váltóval kombinált motor kerek háromezer fordulaton dolgozik, míg a DSG-váltó hetedik sebességfokozatán 2800 fordulatot mutatott a fedélzeti számítógép.

A 15 lóerős különbséget a gyakorlatban nem igazán fogják megérezni, inkább a 25 Nm-rel nagyobb forgatónyomaték a számottevő gyorsulásnál. Az erősebb motorral rendelkező Fabia 9,5 másodperc alatt éri el 0-ról a 100 km/órás sebességet, míg a gyengébbnek ehhez egy másodperccel több időre van szüksége. A gyorsulástól egyik esetben sem ájultam el, tény, hogy 2000 fordulatig az erőforrások eléggé visszafogottak, városi forgalomban viszont ez is elég, sztrádán meg majd kitapasztalják, mikor és milyen tempóban gyorsul jobban a járgány.

Inkább automata

Alulsorolás ide vagy oda, én továbbra is az automata váltóval ellátott Fabiát választanám. Leginkább azért, mert főként városban használnám a járgányt, s a gyakori kocsisorokban araszolva egyszerűen megfizethetetlen az automata. Ahogy korábban említettem, az 1,0 TSI kézi váltós és a motor automata váltóval kombinált erősebb változata között a különbség 1800 euró. Aki viszont eleve a háromhengeres motor erősebb változatát választaná, annak a hatgangos manuálisról a hétgangos DSG-re való váltás csak 1500 eurójába kerülne, ezt a többletkiadást pedig nem tartom eltúlzottnak.

Mit kapnak hozzá?

Tény, hogy nagyon kevesen szokták autóvásárlásnál az alap felszereltségi szintet választani, a Fabia esetében viszont említésre méltó, hogy a teljesen alapnak számító Active felszereltségi szinttel sem kapnak egy fapados járgányt. Például a két elülső légzsákon kívül még a fejmagasságban elhelyezett és oldalsó légzsákot, LED-es nappali világítást és fényszórókat, elektromosan vezérelt elülső ablakokat és külső, fűtött visszapillantó tükröket, négy elülső hangfalat, sebességhatárolót, fáradtságérzékelő rendszert, sávelhagyásra figyelmeztető rendszert és ötéves (100 ezer futott kilométerig terjedő) garanciát is kapnak.

Mindemellett a tesztelt szürke változat Ambition felszereltségi szintje még például tempomatot, két hátsó hangfalat, a sofőr ajtajába rejtett esernyőt vagy SmartLink rendszert is tartalmaz. Az 1,0 TSI 81 kW, és az 1,5 TSI 110 kW változathoz opcionális hátsó tárcsafékek is rendelhetők ebben a kivitelben.

A Style aztán olyan extrákkal egészíti ki az Ambitiont, mint az ugyancsak egyedi utastér, esőszenzor, elektromosan vezérelt elülső és hátsó ablakok, nedvességszenzort tartalmazó kétzónás automata klíma, hátsó parkolószenzorok, magasságban is állítható, fűtött ülések.

Az összeállított felszereltségi csomagokon kívül még extrákat is rendelhetnek a járgányhoz, itt pedig már tényleg azt vesznek, amit csak akarnak – 1031 euróért akár tetőablak is elérhető a Fabiához. Bár a tesztelt modell ezt az újdonságot nem tartalmazta, augusztus végén a nemzetközi bemutatók során kipróbáltam egy panorámatetős változatot. Mit mondhatnék? Különösebben nem változtatta meg a tetőablakokról alkotott véleményemet. A Fabia esetében ráadásul – és ezt nagy hibának tartom – a napellenzőt nem lehet gombnyomással behúzni, manuálisan kell felcsatolni az utastérben, ez pedig nem egyszerű feladat. Minimum két ember kell hozzá, s még így is nagy a veszélye, hogy valamelyik ujjukat odacsípik. Ráadásul a napellenző nem takarja el teljesen az üveget, ugyanis áttetsző, így nagy a valószínűsége, hogy a panorámatetővel ellátott Fabiák utastere nyáron sokkal gyorsabban felforrósodik.

Ami az utastér kivitelezését illeti, az Ambition és a Style között jelentős különbség van, s el kell ismerni, hogy a drágább modell egyszerűen jobban néz ki. Míg a szürke modellben elsősorban a sötétszürke, fekete színek és kemény műanyagok domináltak, addig a narancssárga Fabia utastere jóval elegánsabb volt. A műszerfalon megjelenő szövetkárpitozás jól mutat, és nagyon jó minőségű. Amivel nem tudok megbékélni, az a volán előtti, modellelnevezést tartalmazó műanyag betét, ami véleményem szerint ront az összhatáson, mert túl olcsó benyomást kelt.

Összegezve

Ha csak kifejezetten a váltóról beszélnék, akkor az automatát választanám, viszont ha a Fabia negyedik generációját komplex módon kellene értékelnem, akkor egyértelműen azt mondanám, hogy az egyszerűbb változat is megteszi. Nem kell túlzásokba esni, a gyengébb, manuális ötgangos váltóval felszerelt egyliteres TSI erőforrással is elégedettek lesznek. Az aránylag gazdag Ambition felszereltségi szint azokat a kiegészítőket tartalmazza, amelyekre a hétköznapi forgalom során szükségük lehet, az ettől gazdagabb felszerelésre szerintem nem igazán érdemes pénzt költeni. Ha, akkor külön rendelnék hozzá még olyan extrát, amilyenre szükségem lenne. A Fabia viszont olyan járgány, amelynél nem kell túl sokat gondolkozni és kombinálni, mert alapban is a vártnál gazdagabb felszerelést kínál.