Opel Astra: többé nem kell félnia háromhengeres erőforrástól

Az Astra nem először fordult meg szerkesztőségi garázsunkban. A legdrágább, plug-in hibrid után most az olcsóbb, racionális kivitelezés került sorra, háromhengeres motorral. Mivel tesztautóról volt szó, a felszereltségi szint nem az alap, hanem a lehető legmagasabb volt, hogy a forgalmazó megmutassa, mi minden rendelhető az Astrába. A nagyon látványos metálfényezés az Amber nevet viseli, s meglepő módon ingyenes, míg például az egyszerű fehér kivitelezés 200 eurós extrának számít – az Opel ezzel akarja még érdekesebbé tenni az Astra kínálatát.

Kompakt belső tér

Az utastér összeállítása ötletes, ám ami zavart, hogy kicsit túlzásba vitték a csillogó műanyag felületeket. Néhány órás használat után a középkonzol, ám az érintőképernyő is tele volt eléggé látható ujjlenyomatokkal. S bármennyire is igaz, hogy az Astra a Peugeot 308 testvére, a sofőr rendelkezésére álló teret saját elképzelés szerint alakították ki a rüsselsheimi tervezők. Az előző generációnál lényegesen modernebb, ám a már említett testvérmodellel ellentétben még számos klasszikus vezérlőgombot tartalmaz. Ezekkel tudjuk beállítani a rádió hangerejét, a hőmérsékletet az elülső ülések vagy a volán fűtését. Mindez ékes példája annak, miként lehet az egyes funkciók vezérlését összekombinálni: mit lehet irányítani csak az érintőképernyőn keresztül, és mire szolgál klasszikus vezérlőgomb. Külön díjazom, hogy a sofőrülésről számtalan rekesz és rakodótér elérhető, a szemüvegtartótól kezdve a két pohártartón át egészen a mély, középső könyöktartóban elhelyezett rekeszig. Amire én különösen háklis vagyok a tesztautóknál, az az ülések minősége. Nincs attól zavaróbb, ha egy-két órás vezetés után elkezdem érezni a hátamat.

Az Opel ülései viszont megkapták az AGR ortopédiai szervezet ajánlását. Az 1995 óta működő szervezet szerint így az Astra ülései hatékonyan előzik meg a hátfájdalmat, amit teljes mértékben tanúsíthatok. Az ülések ugyan masszázsfunkcióval is rendelkeztek, de enélkül is rendkívüli kényelmet biztosítanak. A csomagtér a szegmensen belül a nagyobbak közé tartozik, 422 liter és dupla padló áll a rendelkezésre. A csomagtér ajtajának kinyitása ebben az esetben is az Opel logó benyomásával működik. Emiatt a megoldás miatt sem rejthették a tolatókamerát a logóba, amely a rendszámtábla felé került, így nincs védve a szennyeződéstől, tehát rossz időben nagyon gyakran bekoszolódik.

Elég a három henger?

Rögtön az elején leszögezném, hogy igen. Az 1,2-es benzinmotor erősebbik, 96 kW (130 LE) teljesítménnyel bíró változatától véleményem szerint a hétköznapi forgalomban nem kell több, bár azt azért elismerem, hogy a futómű nagyobb teljesítménnyel bíró motorokat is megérdemelne. Ha kifejezetten városban fogják használni, akkor a fogyasztás a vezetési technikától függően 7,3 és 9 liter között fog megállapodni száz kilométeren. Ha óvatosan bánnak a gázpedállal, és nem próbálják az Astrából kihozni a maximumot, akkor a motor csak 1500 fordulat környékén dolgozik. Városon kívül aztán már 5,2 literre csökken a fogyasztás, sztrádán pedig a nem egész hat liter környékén mozgó értékekre számíthatnak. A végeredmény az egyhetes tesztelés során 6,4 liter volt 100 kilométeren. Ami engem nagyon zavart, az a start/stop rendszer. A háromhengeres motorral egyszerűen irritáló a gyakori újraindítás.

Sajnos a funkció kikapcsolását a médiarendszer menüjében kell keresni, ami elég nehézkes megoldás. Az erősebb benzinmotort a hatgangos kézi váltón kívül nyolcgangos automatával is kiegészíthetik, s a teszt igazolta, hogy ez utóbbi nagyon jól egyetért a motorral. Nem lesz gondjuk, ha a gyorsabb, baloldali sávba akarnak átsorolni, a motor ugyanis a váltónak is köszönhetően nagyon dinamikussá tudja varázsolni az autót. A sebességfokozatok sorolására használhatják a volán mögötti váltókarokat, én viszont az egyhetes tesztelés során nem éreztem erre késztetést. Nem mondanák igazat, ha azt állítanám, hogy a háromhengeres motor jellegzetes hangját nem hallani gyorsulásnál, de ez szerencsére végképp nem zavaró.

Végezetül

Az Astra egy nagyon mutatós városi autó, amely alacsonyabb felszereltséggel sem fogja egy olcsó autó benyomását kelteni. Nagy plusz, hogy a felvételeken látható metálfényezés ingyen elérhető. Az utastér modern, a digitális éra ellenére még a klasszikus vezérlőgomboktól sem vált meg. Jó hír, hogy az árával sem fogja elriasztani a vásárlókat, hiszen alapban, a tesztelt motor gyengébb változatával (81 kW/110 LE) már 21 690 eurótól elérhető. A tesztelt változat ára 27 490 eurónál kezdődik. Egyébként az 1,2-es motor gyengébb és erősebb változata között csak ezereurós a különbség, ezért határozottan az erősebb változattal rendelném meg az Astrát.

A háromhengeres motor elfogadható dinamikával és főleg egész jó fogyasztással rendelkezik. Az Astra aktuális generációja tehát határozott előrelépést jelent, a közvetlen konkurenciától pedig még mindig olcsóbb.