Átírják az alkotmányt: átvilágítanák a bírákat

Az igazságszolgáltatási rendszer átalakításának két fő eleme van: az Igazságszolgáltatási Tanács és a Legfelsőbb Bíróság elnöki funkcióinak szétválasztása és a bírák biztonsági átvilágítása.

Az első kérdésben alapvetően egyetért az ellenzék és a kormány: a két funkciót szét kell választani, tanultak az utóbbi ciklus tapasztalataiból, amikor Štefan Harabin töltötte be mindkét funkciót. A részletekben azonban már koránt sincs egyetértés.

Titkos választás

A parlamentben lévő javaslat szerint a Legfelsőbb Bíróság elnökét az Igazságszolgáltatási Tanács választaná – hasonlóan a mai szabályozáshoz –, de van egy fontos különbség: a választás zárt ajtók mögött, titkosan zajlana.

Ezt – szóban legalábbis – ellenzi a KDH is, azt állítva, hogy ezt a kitételt ők sem fogják megszavazni. Kérdés, hogyan viselkednek majd a végszavazásnál, ha a titkos szavazás része lesz a végső változatnak. Az Igazságszolgáltatási Tanács (IT) elnökét maga a testület választhatja majd meg, de a funkció összeférhetetlen lesz minden más pozícióval, így nem fordulhat elő, hogy egy és ugyanaz a személy legyen a Legfelsőbb Bíróság és az IT elnöke is.

Az SDKÚ is közelít a Smerhez

A legnagyobb ellentétek az összes bírót érintő átvilágítások kapcsán vannak. A javaslat a Smeré, de már elfogadhatónak tartja a KDH, és bizonyos módosításokkal az SDKÚ is. A Smer javaslata nem „biztonsági átvilágításnak” hívja, a „bírák alkalmassági vizsgálatának” nevezték el az eljárást. A lényeg ugyanaz: a Nemzetbiztonsági Hivatal (NBÚ) – a titkosszolgálat által gyűjtött információk alapján – jelentést készít valamennyi bíróról, amit beterjeszt az Igazságszolgáltatási Tanács elé, amely ez alapján – az érintett bírót is meghallgatva – eldönti, hogy alkalmas-e a hivatalára. A bíró fellebbezhet az esetleges elmarasztaló döntés ellen az Alkotmánybírósághoz. Az NBÚ vizsgálná a bíró vagyonát, kapcsolatrendszerét, életvitelét – például azt, hogy nem drogfüggő-e (bővebben lásd keretes írásunkat).

Az SDKÚ ehhez képest annyi módosítást javasol, hogy nagyobb hangsúlyt fektetne a bírák és alvilági személyek kapcsolatrendszerének felderítésére. Ezen felül a döntési jogkört az Igazságszolgáltatási Tanács helyett a köztársasági elnök kapná meg. A három pártnak együtt már kényelmes alkotmányos többsége van – 104 szavazat felett rendelkeznek.

A Híd és az SaS ellenzi

Daniel Lipšic (Nova) szintén átvilágítaná a bírákat, de standard eljárással: mindegyiküknek át kellene esnie az NBÚ biztonsági ellenőrzésén, a legmagasabb, szigorúan titkos szinten. A Nova javaslata szerint a negatív jelentés esetén a bírák a parlamenti ellenőrző bizottsághoz, majd a Legfelsőbb Bírósághoz fellebbezhetnének.

A Híd az átvilágítást teljesen elutasítja, politikai színezetűnek tartja – főleg azért, mert jelenleg az NBÚ és az SIS vezetése is a Smer kezében van. „Štefan Harabin, a Legfelsőbb Bíróság jelenlegi elnöke például megszerezte az NBÚ pecsétjét” – mutat rá a vizsgálat befolyásolhatóságára Lucia Žitňanská, a Híd alelnöke. A Híd az átvilágításokat csak a kinevezésre váró bírójelöltek esetében tartja elfogadhatónak. Hasonlóan vélekedik az SaS is, az átvilágítást teljes mértékben elutasítják.

Hogyan folyna az átvilágítás

Žitňanská az átvilágítást azért is elfogadhatatlannak tartja, mert a jelentések értékelése zárt ajtók mögött zajlana, a bírák még indoklást sem kapnának elutasítás esetén. „Kétlem, hogy a jelentések bizalmas természete miatt elképzelhető lenne-e a nyilvános vizsgálat, a titkos vizsgálat viszont tovább növeli az igazságügy átláthatatlanságát, visszaélésekre adna lehetőséget” – véli a Híd alelnöke.

A bírónak ki kellene töltenie egy részletes kérdőívet, valamennyi vizsgált területre kiterjedően, a titkosszolgálat pedig ellenőrizné, hogy nem hazudott-e válaszaiban. Az alkalmassági vizsgálat valójában a bíró szembesítése lenne a titkosszolgálat által róla gyűjtött adatokkal, amelynek forrását azonban a vizsgálatot végző testület nem ismerné.

A házasság védelme

Az igazságügyet érintő változások mellett a házasság védelme csak mellékszálnak tűnik, amit a Smer hajlandó vállalni azért, hogy garantálni tudja a KDH támogatását. A javaslat kimondja, hogy a házasság a férfi és a nő kapcsolata, amivel kizárja, hogy az azonos neműek házasságát később egyszerű törvényben engedélyezhessék a képviselők.

A javaslatot elsősorban melegjogi civil szervezetek támadják, alkotmányjogászok szerint ugyanakkor a módosítás nem akadályozná meg pl. a regisztrált partnerség bevezetését. A módosítás (egy mondat) egyébként jelenleg is a jogrendszer része, a családról szóló törvény tartalmazza.