Április 19. az egyre népszerűbb befektetési alapok világnapja

„1743. április 19-én született a befektetési alapok atyja, Abraham van Ketwich, aki 1774-ben alapította meg a világ első befektetési alapját, amelyet a szerényebb anyagi helyzetű polgároknak szántak. Németországban 2012-től ezért ezen a napon tartják a befektetési alapok világnapját, amihez 2013-ban Ausztria, 2014-ben pedig Szlovákia és Csehország is csatlakozott” – mondta el lapunknak Eva Sadovská, a Wood & Company befektetési és tanácsadó társaság elemzője, aki ennek kapcsán annak nézett utána, hogy jelenleg mely befektetési alapok iránt mutatkozik a legnagyobb érdeklődés, és mely alapokba érdemes befektetni a pénzünket.

Válságos időszak

A befektetési alapok hosszú távú kollektív befektetési eszközök, amelyekbe alapkezelő társaságokon keresztül helyezhetjük el a pénzünket. A Szlovák Nemzeti Bank (NBS) a befektetési stratégiák szerint az alapokat kötvény-, részvény-, vegyes, ingatlan- és egyéb alapokra osztja. A legfrissebb adatok szerint a befektetési alapokban az elmúlt év végén 9,119 milliárd euró volt, ami azt jelenti, hogy ez az összeg az elmúlt tíz évben a 2,5-szeresére nőtt.

„Az elmúlt egy év azonban rendkívül turbulens volt, és természetesen a befektetési alapokat is érintette. A kötvény- és vegyes alapok eszközeinek az értékcsökkenése miatt az elmúlt év végére 4,3%-kal csökkent a vagyonuk az előző év azonos időszakához képest. Ezzel szemben az ingatlanalapok vagyonának a növekedése a 2022-es válságévben is folytatódott. Az elmúlt év végére az ingatlanalapok vagyona így jelentős mértékben, több mint 16%-kal nőtt az előző évhez képest”

– tette hozzá Sadovská. A vegyes alapok továbbra is az összes befektetési alap vagyonának a legnagyobb részét, több mint 45%-át teszik ki. A második helyen az ingatlanalapok találhatók, 26,4%-os részesedéssel. Ezt követik a részvényalapok 15,8%-os részesedéssel, míg a kötvényalapok a teljes befektetési alapvagyon 12%-át teszik ki. Az elmúlt év során az ingatlanalapok részesedése nőtt a leggyorsabban: a 2021. december 31-ei 21,7%-ról az említett 26,4%-ra.

Pénznyelő infláció

A magas infláció miatt az elmúlt időszakban a befektetési alapokba fektetők egy jelentős részének nem kedvezett a szerencse.

„Egy átlagos befektető, aki a pénzét szlovákiai befektetési alapokba fektette, 2017 elejétől 2022 végéig átlagosan 10,4%-os kumulatív hozamot ért el. Leegyszerűsítve: a 2017 elején befektetett 10 ezer euró az elmúlt év végén 11 040 eurót ért. Ez azonban nem volt elég az infláció legyőzéséhez, mivel az áruk és szolgáltatások árai az elmúlt év végére nagyjából 33 százalékkal nőttek 2017 elejéhez képest”

– derül ki a szlovák befektetői indexből, amit a 100 legnagyobb, a Szlovák Alapkezelő Társaságok Szövetségébe (SASS) tartozó befektetési alap alkot.

A vizsgált időszakban a befektetési alapok hozamát elsősorban a koronavírus-járvány, az ukrajnai háborús konfliktus és a 2022-es energiaválság befolyásolta negatívan. Az index így 108,2-ről (2019 negyedik negyedévében) 99,8-ra (2020 első negyedévében) esett vissza. Ezt fokozatos emelkedés követte 121,1-re (2021 negyedik negyedévétől). Az ukrajnai háború és az energiaválság azonban ezt követően visszavetette a fent említett jelenlegi, 110,4-es szintre (2022 negyedik negyedévétől).

Látványos különbségek

Az egyes alapok között azonban jelentős különbségek vannak. A leglátványosabb gyarapodást a részvényalapok érték el 36%-os kumulatív hozammal. Ezt követik az ingatlanalapok, amelyek 24,4%-os kumulatív hozamot értek el. 2017 óta tehát csak ez a két alaptípus tudott lépést tartani az inflációval. „Tavaly ráadásul – az ukrajnai háború és az energiaválság miatt – egyedül az ingatlanalapok tudták növelni az értéküket, csaknem 4 százalékos éves hozamot érve el. A befektetők az ingatlanalapokon keresztül irodaházak, bevásárlóközpontok és logisztikai parkok részvényeit vásárolják meg, és gyakorlatilag résztulajdonosai lesznek ezeknek. Az ilyen befektetéseket a bérleti díjakból és az ingatlan piaci értékének a növekedéséből származó hozamok jellemzik” – mondta el Sadovská.

Hódít az ETF

Sadovská szerint Szlovákiában is egyre népszerűbbek a tőzsdén forgalomba kerülő ETF-alapok (az ETF az angol Exchange Traded Funds, vagyis Tőzsdén Kereskedett Alapok rövidítése), amelyek ugyanúgy működnek mint az egyéb alapok, csak azok részesedéseivel (részvényeivel) a tőzsdéken is kereskednek. Az ETF célja általában egy adott index vagy iparág teljesítményének a nyomon követése. „A tőzsdén kereskedett alap árfolyama tehát a kereskedési nap folyamán ingadozik, és ha elegendő likviditás áll rendelkezésre, az ETF-et azonnal meg lehet venni vagy el lehet adni az aktuális piaci áron. Az ETF-eket rugalmasságuk mellett alacsony díjak is jellemzik, és a kisebb, kevésbé tapasztalt befektetők számára is alkalmasak” – állítja Michal Kasana, a Wood & Company értékesítési vezetője.

Nem árt az óvatosság

Akik alapokba fektetnek, azok az általuk megbízhatónak tartott iparágak jövőbeni hozamaiból akarnak részesülni. „Amikor befektetési alapot választunk, a mögöttes eszköz, az ágazat, az alap stratégiája, a befektetési horizont, az alapkezelő társaság, valamint a díjak mértéke alapján döntünk. Pozitívum, hogy a befektetőket tapasztalt szakemberek segíthetik a döntéshozatalban, akik személyre szabott alapot választhatnak, figyelembe véve a preferenciáikat, a kockázati attitűdjüket vagy a befektetési horizontjukat. Ebben az esetben az alapok kiváló eszköznek számítanak a jövedelmezőség növelésére” – mondta el Kasana.

Mire kellene odafigyelnünk, mielőtt valamelyik alapra rábízzuk a pénzünket?

„Mielőtt bármit is tennénk, az első körben fel kell mérnünk, hogy van-e elegendő pénzünk a befektetésre. A nehezebb időkre, váratlan kiadásokra félretett pénzünket nem szabadna kockára tenni. Legalább a szokásos havi kiadásaink hatszorosának megfelelő vésztartalékkal kellene rendelkeznünk. A befektetési termék kiválasztása előtt így fel kell mérnünk, hogy mit engedhetünk meg magunknak, mi a befektetési cél, a várható hozam, valamint azt, hogy mennyi időt vagyunk hajlandók várni a hozamra”

– tanácsolja Kasana. Szerinte számolni kell azzal a lehetőséggel is, hogy nem kapjuk meg a várt hozamot, sőt, az is előfordulhat, hogy a befektetett összeg egy része elúszik. Sadovská szerint ezért olyan pénzpiaci termékekbe éri meg befektetni, amelyekről elegendő információval rendelkezünk. „A lényeg, hogy soha ne tegyük fel a pénzünket egy lapra, a pénzünket meg kellene osztani az egyes pénzpiaci termékek között. Ezt nevezik a kockázat vagy a befektetési lehetőségek diverzifikálásának. És persze megéri kikérni az ehhez szükséges engedéllyel rendelkező szakemberek tanácsát is” – tette hozzá Sadovská.