Anime: ablak egy másik világra

MÉSZÁROS GYÖRGY

A képregények leginkább az amerikai kultúrába ivódtak bele. Az anime és a manga pedig az ázsiai kultúra szerves része. A manga a távol-keleti képregények, az anime pedig a rajzfilmek és rajzfilmsorozatok gyűjtőneve.

Elhanyagolt világok

Superman és Batman alakja nálunk is közismert, köszönhetően a kalandjaikból készült mozifilmeknek. Ám ezek a kiadványok csak a jéghegy csúcsát jelentik. Az olyan gyöngyszemek, mint a Vertigo Kiadó (a DC Comics leányvállalata) gondozásában megjelent Sandman, az Álmok fejedelme, amelynek Neil Gaimen az írója, vagy a szintén DC Comics-füzet, a Watchmen korántsem kap anynyi figyelmet, mint amennyit megérdemelne.

Az ázsiai képregényt, a mangát az európai kultúrkörben már csak azért is nehezen veszik komolyan, mert az amerikai képregényekkel ellentétében a rajzok gyakran eltúlzottak, néhol elnagyoltak, és elég sok füzet fekete-fehér. Ennek ellenére a mangának is megvan a maga bája, ráadásul a történetek és karakterek kidolgozottsága kárpótol minket a kevésbé attraktív grafikáért.

Bár mifelénk még rétegműfajnak számít, idén első alkalommal kaptak önálló bemutatótermet a mangák és egyéb képregények a lipcsei könyvvásáron. Ez is mutatja, hogy Európában is kezdik komolyabban venni ezeket a füzeteket. Sajnos ez egyelőre nem mondható el animékről, vagyis a rajzfilmekről. Ennek az lehet az oka, hogy a televíziós csatornák leginkább a kodomo (kisgyerekeknek szóló anime) típusú rajzfilmeket tűzik műsorra. Komolyabb témájú animét csak elvétve találunk a felhozatalban.

Szlovákiában és Magyarországon sokan a Dragon Ball sorozattal azonosítják az animéket. Tény, hogy a széria a hoszszúságának köszönhetően – több mint 10 évig futott – bizonyos értelemben kultikus sorozattá nőtte ki magát, de korántsem ez az a széria, amely garantáltan rabul ejtené egy kezdő animenéző szívét. Alább három olyan animesorozatról lesz szó, amely jócskán csökkentheti a rajzolt világokkal szembeni előítéleteinket.

Eszeveszett Vash

A Trigun című anime 1998- ban indult útnak a japán tévében. A történet a távoli jövőben, egy sivatagos bolygón játszódik. Főhőse az Eszeveszett Vash nevezetű bandita, akinek a fejére 60 milliárd dupladollárt tűztek ki vérdíjként, amiért egymaga romba döntötte a bolygó legnagyobb városát. Ez a kezdés is mutatja, hogy a sorozat valahol a vígjáték és az akció határán egyensúlyoz. A 26 részes széria első felét a humor és a humoros akciók jellemzik. A másik felében azonban már a drámáé a főszerep. Noha a váltás drasztikusnak tűnhet, mégsem erőltetett. Az első 11 részben is akad néhány drámai jelent, amely felvezeti a komolykodást, és a 11 rész után is marad bőven humor, ami tompítja a váltás élét.

Az anime 1998-ban rajtolt, ennek megfelelően kell a grafikát kezelni. Mai szemmel néhol kidolgozatlannak, elnagyoltnak tűnhet. Ráadásul azok közé a mesék közé tartozik, amelyek magukon hordják az animék tipikus grafikai megoldásait (óriási szemek, összevissza csavarodott végtagok). Ez akár el is riaszthat egy kezdő nézőt. A történet és a karakterek azonban nem egysíkúak. A sztori csavaros, a szereplők kidolgozottak, a jellemük fejlődik is a részek során. Ami komoly negatívumként róható fel a Trigunnak, az a hosszúsága. A 26 rész során többször is leül a sorozat. Többszörösen igaz ez a széria első felére, ezekben az epizódokban gyakran túlzásba viszik a viccelődést.

Csillagközi fejvadász

A szintén 26 részes Cowboy Bebop című sorozatban már korántsincs annyi üresjárat, és a humor sem olyan egyszerű, mint Eszeveszett Vash történetében. Van viszont egy komoly, melankolikus noir hangulata a szériának, ami már az első részben magába szippantja a nézőt.

Műfaját tekintve űrwestern. A történet 2071-ben játszódik, főszereplője egy öttagú fejvadászcsapat. Jet Black a vezető; Spike Spiegel, akinek szótlansága Clint Estwood vadnyugati karaktereivel vetekedik; Fey Valentine a femme fatale; Edward a szuperhacker, valamint itt van még Ein, a titkos adatokat hordozó, szuperintelligens kutya. A karakterek teljes élettörténetét nem ismerhetjük meg, csupán néhány fontosabb mozzanatra derül fény. Ez pedig remek lehetőség arra, hogy a néző saját maga gondolja tovább a történet szálait.

A szereplők kiforrottsága mellett a Cowboy Bebop másik nagy erőssége a filmes műfajok játékos keverése. Az egyik rész egy komoly krimi noir, a másik már vígjáték, a harmadik melodráma... Egyedüli negatívum, hogy gyakran kevésnek bizonyul a 20 perces epizód a történet kibontakozásához. Sokáig tart a felvezetés, némelyik részben akár 10–12 percet is rászánnak, így kevés idő marad a konfliktus kibontására és a fináléra.

Szellem a páncélban

A Ghost in the Shell: Stand Alone Complex című anime a felsoroltak közül a témáját tekintve a legkomolyabb és egyben a legaktuálisabb is. A nem túl távoli jövőben a világot kiterjedt elektronikus virtuális tér hálózza be. A kibertechnika igen magas szinten áll, mindennaposak a gépi szervek és végtagok, vagy a gépi testbe ültetett emberi tudatok, a kiborgok. A széria főszereplője, Kuszanagi Motoko őrnagy is egy ilyen kiborg, aki a 9-es szekciónak nevezett kormányzati titkosszolgálat ügynöke. Ő és társai a kiberbűnözés ellen harcolnak.

A sorozat két nagyobb egységre bontható: a Stand Alone részekben (14 db) különböző, nem összefüggő bűncselekményeket old meg a csapat, míg a Complex részek (12 db) a Kacagó Ember néven emlegetett kiberbűnöző utáni nyomozásról szólnak.

Noha a Ghost in the Shell bő 10 évvel ezelőtt tűnt fel a képernyőn, ma is aktuálisnak érezzük a felvetett kérdéseit: a kiberbűnözést, a virtuális világ elterjedését, és, hogy hol van a határ ember és gép között. Ezt a komolyságot egyedül a Tacsikomák nevű, teknősbékára hasonlító harci robotok törik meg – ezekkel meglehetősen túllőttek a célon a készítők. Túlságosan is komolytalanra sikerültek, és egyáltalán nem illenek bele a GitS univerzumába.

Azt szokták mondani, hogy a jó animében mindig van némi létfilozófia, a viccben mindig ott lapul némi tragikum, és a tragédiában is mindig ott van egy apró mosoly. Persze a komolyabb témájú animék mellett rengeteg könnyedebb sorozatot is találunk. Csak ajánlani tudom, hogy tegyenek egy kísérletet, mert ezek a filmek egy furcsa, ám annál szórakoztatóbb világba kalauzolják el a nézőket.